Az „euro atyjának” szabolcsi gyökerei

Kótaj - Kótaj históriájának kötetbe rendezője mindennek utána járt, ami a községgel, s személyes őseivel kapcsolatos.

Felvillanyozó érdekességre bukkanunk Vas János Falu és Família című Kótajról írott most megjelent könyvében. A szerző azt írja, hogy az 1929-ben született, és 86 évet élt Lámfalussy Sándor, aki az Európai Unió közös pénzét, vagyis az eurót megalkotta, szabolcsi gyökerekkel rendelkezik, méghozzá apai nagymamai ágon.

A pénzcsináló

A belgiumi Leuven Katolikus Egyetemen végzett közgazdász a Nemzeti Fizetések Bankjának volt a vezérigazgatója, majd az Európai Monetáris Intézet elnöke lett. Ő az, aki először 1999-ben számla­pénzként, majd 2002-től papírpénz és érme formájában létrehozta munkatársaival az új európai közös fizetőeszközt. E munkájáért és életművéért a legmagasabb európai kitüntetésekkel halmozták el, megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét, a Belga Lipót-rendet, a Német Érdemrendet, a Magyar Corvin-láncot, valamint a Magyar Szent István-rendet is.

Ennek a kivételes életútnak az egyik ága vezet el bennünket Bujra, ahol szépapja, ükapja és dédapja görögkatolikus lelkészként szolgált, ott is temették el őket. Nagymamája, Lámfalussy Mária is görögkatolikus paphoz ment férjhez. Az ő fia, vagyis Sándor apja már nem folytatta a családi hagyományokat, mert erdőmérnök, majd egyetemi tanár lett a Soproni Egyetemen.

Sándor 1936-ban névmagyarosításért folyamodott, nagymamája családi nevét vette fel és Lámfalussyként élte le az életét. Mindig büszke volt görög katolikus őseire, neveltetésére, iskoláztatására. Fontos megemlíteni, hogy a Lámfalussyakat egy kicsit a kótajiak is magukénak érzik, mert a XIX. században számtalanszor ők helyettesítették Bujról a kótaji papot.

Büszke volt a neveltetésére

Érdemes néhány szót ejteni a kótaji születésű Vas Jánosról is, aki a Magyar Nemzeti Bank, később a Magyar Államkincstár megyei majd regionális igazgatója volt. Nyugdíjba vonulása utáni éveit a levéltárakban töltötte és mindennek utána járt, ami Kótajról és főként az őseivel kapcsolatban fellelhető.

Senki ne gondolja, hogy kötete száraz, unalmas leírásokból áll, a szerző élvezetes stílusban megfogalmazott mondanivalóját sokszor a Bibliából vett idézetekkel támasztja alá. A könyv tele van a magyar irodalom ismert és kevésbé közismert szerzőinek gondolataival, de a népköltések, népzenei szövegek is olvasmányossá teszik írását.

A település neve például azért is különleges múlttal bír, mert az 1400-as évek elején bukkan fel először Keresztút néven. Számtalan elírás és félreértés született ebből az évszázadok során, ugyanis nagyon sok helyen, oklevelekben, de térképeken is a Keresztút név szerepel. Az 1650-es évektől egészen a 19. század végéig a Keresztút és Kótaj megnevezés párhuzamosan él a köztudatban, s jelenik meg.

Öt unokájának ajánlotta

A falu nevét egyébként a Kót, Kota lápos, mocsaras jelentésből eredeztetik. A mellette elterülő lakott részt nevezték el Kóta-aljnak, ami a szóhasználatban Kótaj alakká egyszerűsödött. Az 1700-as évek elején még a reformátusok voltak itt többségben, de a későbbi tót, ruszin, orosz, román, rác bevándorlások miatt a római és a görögkatolikus vallásúak váltak meghatározóvá, s mindez napjainkban is megfigyelhető. A 19. század utolsó harmadában római katolikus, görögkatolikus, református és zsidó felekezeti iskolák működtek a faluban.

Vas János kötetét öt unokájának ajánlja, amiben faluja és famíliája emléke előtt is adózik munkájával. E munka egy sikeres szakmai életút betetőzésének is tekinthető. Remélhetően a kótajiak közül is sokan forgatják majd a kötetet, még ha puszta kíváncsiságból is, de a Rétköz és Szabolcs története iránt érdeklődők is sokat tanulhatnak belőle.

- Prof. Hajnal Béla -

Kótaj: történelmi pillanatok gyakori helyszíne

Vas János említést tesz az 1906-2009 között használatban lévő kisvasútról is, amely igen fontos szerepet játszott Kótaj életében, főleg akkor, amikor 1930 és 1944 között még állt Balsán a Tisza-híd. A sátoraljaújhelyi gyors – amely világszínvonalú motorvonatnak számított – 1936-ban itt, Kótajban siklott ki. A baleset során két kocsi felborult, húszan megsérültek, de szerencsére halálos áldozata nem volt a szerencsétlenségnek. A Kótajhoz köthető legnevesebb személyek közül kiemelhető Dobránszky Péter (1845-1918) országgyűlési képviselő, akadémikus, aki a KSH Könyvtára által 2014-ben kiadott Portrék a magyar statisztika és népességtudomány című kötetben is szerepel. Érdekes Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, költő, nyelvújító és Görgey Artúr (1818-1916) tábornok kótaji tartózkodásának története is. Jósa Jolán (1881-1950) író, Jósa András lánya egy ideig Kótajban volt tanító, akinek később számos hangjátékát több alkalommal sugározta a Magyar Rádió. Első férjével a XX. század első évtizedében két évet Paraguayban töltött, ahonnan gazdag néprajzi anyaggal tért haza. S még egy jelentős irodalmi alakról szót kell ejtenünk a Kótajhoz legjobban köthető személyek között: Galambos Lajos (1929-1986) íróról, akinek regényeit olyan neves rendezők vitték filmre, mint Makk Károly, Kovács András és Jancsó Miklós.