Nem vették fel rendőrnek, mégis szolgál és véd

Nyírpazony - Szép számban képviseltetik magukat a hölgyek a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület tagságában, azonban Máténé Bajnay Eszter előtt ritkán fordult elő, hogy valaki már középiskolásként kivegye a részét az életmentésből.

A nyírpazonyi családanya 12 éves korában kóstolt bele a kutyatartásba, s mivel a dalmatája hajlamos volt megszökni, egy szakember se­gítségével mindjárt a kiképzés fortélyait is kezdte elsajátítani.

Véget nem érő kiképzés

– A következő kutyám egy belga juhász volt; neki már megtanítottam az alapokat, amikor egy internetes fórumon olvastam a Kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesület legutóbbi feladatáról: a Zempléni-hegységben kerestek egy eltűnt embert. Felvettem a kapcsolatot a bejegyzés szerzőjével, s Kajlával hamarosan a kőlaposi kiképzőpályán találtuk magunkat, ahol felmérték, alkalmas-e mentőkutyának – idézte fel a kezdeteket érdeklődésünkre Eszter, aki 17 évesen lett speciális mentő, most pedig a Nyíregyházi Egyetem hallgatója, s a terhességéig állatorvosi asszisztensként ­dolgozott.

– Ilyenkor azt vizsgálják, hogy a kutya fél-e a magasságtól, a mélységtől, az idegenektől, a váratlan szituációktól, mennyire motiválható – Kajla alkalmasnak bizonyult. Elkezdődhetett a kiképzés, ami soha nem ér véget, de legalább két évig tart, mire egy kutya munkába állhat. Játékos feladatokkal kezdjük, párhuzamosan jönnek a fegyelmező és ügyességi feladatok: létramászás, alagút, aminek nem látszik a vége, mozgó hordóhíd, apportozás. Megtanítjuk őket, hogy ugatással jelezzék, ha embert találnak furcsa testhelyzetben. Kajla romkutatásban jeleskedett, a mostani kutyám, egy német juhász – Nico – területkutatásban is megállja a helyét, ezen kívül nyomkövetőkre van még szükség. Mindhárom kategóriában három szinten ­tehetnek vizsgát a mentőkutyák.

Télen még fontosabb

– Az a legszebb benne, hogy segíthetünk bajba jutott embereknek, reményt adunk kétségbeesett családoknak, a közösségben pedig nem csak csapattársakat, barátokat is találtam. Számomra az is csodálatos, hogy milyen teljesítményt tudunk elérni a kutyákkal, milyen különleges kapcsolatot alakítunk ki velük – vallott az önkéntes munkáról az ifjú anyuka, s hozzáfűzte: bár a szülei eleinte nagyon féltették, mindenben támogatták, és büszkék az eredményeire.

Eszter az elmúlt nyolc évben Fehérgyarmattól Tiszalökig keresztül-kasul bejárta a megyét kutyáival. Tapasztalatait így foglalta össze: – A beteg, idős emberek általában sokkal messzebb jutnak, mint azt bárki feltételezné róluk, s mivel általában erdőn, mezőn, kukoricásban kell keresnünk őket, nagy szükség van a kutyák kiemelkedő szaglására. Az emberekhez képest hatalmas területet képesek bejárni, s ez a gyorsaság különösen fontos télen a kihűlés veszélye miatt.

Közeleg a nyugdíj

– Tizenegy hetes a kisfiam, ezért az egyesület mostanában kissé háttérbe szorult, de már készülünk a következő vizsgára a kutyákkal. Nicót rendőrnek szánták, de nem volt elég agresszív – ez egy mentőkutyánál előny. Végül nem csak mentőkutyának, de házőrzőnek és családi kedvencnek is bevált, barátságosan fogadta Balázst, akit folyamatosan őriz, akárcsak a másik kutyánk, a Süti névre hallgató havannai pincs.

– Nicónak van még néhány éve a „nyugdíjig”, de a kiképzés hossza miatt ideje gondolkodni az utódláson. Az egyesület vezetője, Vincellér Tibor egy fekete labradorral dolgozik; nagyon tetszik a munkája, és ez a fajta családi kedvencnek is kitűnő lenne – beszélt végül a terveiről Máténé Bajnay Eszter, mi pedig gyanítjuk, hogy ilyen közegben felnőve Balázs édesanyja nyomdokaiba lép, s fiatalon beáll majd a kutyás életmentők közé.

KM-HP

A Kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesületről

A Kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesület 1999-ben jött létre azért, hogy térségünkben segítse a katasztrófavédelmi munkát. Tagjaik alpinista, búvár, vízimentő, egészségügyi, önkéntes tűzoltó képesítéssel rendelkeznek. Az elmúlt években részt vettek a keleti országrészben a természeti katasztrófák következményeinek felszámolásában. Dolgoztak a Tiszát, a Szamost, a Bodrogot, a Sajót, a Bódvát és a Dunát érintő árvizeknél, jégeső, szélvihar okozta károknál, a rendkívüli hóesés okozta problémák felszámolásánál. Rendszeresen segítenek eltűnt személyek keresésében, vízi balesetek áldozatainak felkutatásában, az állatvédő egyesületek felkérésére állatmentéssel is foglalkoznak. Külföldön többek között dolgoztak földrengéseknél, cunamiáldozatok ellátásánál, vagy az USA-ban a Katrina hurrikán után. A tevékenységüket karitatív alapon, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül végzik. Munkájukról a www.keszenleti.hu internetes oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.