A beszéd a gondolkodás és a tanulás eszköze

Szabolcs-Szatmár-Bereg - A fejlesztőpedagógusok tapasztalatai szerint a leggyakoribb beszédhibák a pöszeség, a hadarás és a raccsolás.

Tízből nyolc álláshirdetésben kiváló kommunikációs képességű embereket keresnek, s ugyebár a „verbális tudás” szerves része a tiszta, érthető beszéd. Hasonló kérdéseket vetettek fel nemrég a Logopédia Európai Napján, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet a nyelvi és beszédzavarokra, azok következményire, a gyermekkori szűrés és a megelőzés fontosságára.

A logopédus a beszédindításban segít és otthon gyakorolható feladatokkal látja el a szülőt." Barta Mónika

Időben elkezdeni a gyakorlást

Szakmai berkekben is vitatott, hogy hány éves korban érdemes vizsgálni a gyerekek beszédfejlettségét. Az óvodáskorúak között egyre több a beszédhibás, ezért a logopédusok kezdeményezésére az eddigi ötéves kor helyett az óvodába lépő háromévesek nyelvi készségeit is szűrik.

Ebben a tanévben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézményének tizenhét logopédusa mérte fel a kiscsoportosokat – 597 gyereket összesen 55 óvodában – a megyeszékhelyen és a környező településeken. A kicsik tizenhét százalékánál találtak valamilyen problémát. A leggyakoribb beszédhiba a pöszeség, a hadarás, a raccsolás, de megkésett beszédfejlődéssel is találkoznak a fejlesztőpedagógusok.

– A logopédus a beszédindításban segít és otthon gyakorolható feladatokkal látja el a szülőt. Egészen kicsi kortól korrigálni kell a beszédhibákat, mert a hat évet betöltötteknél már sokkal nehezebb változást és eredményeket felmutatni – mondta el lapunk érdeklődésére Barta Mónika logopédus, aki szerint a szülők felelőssége elvitathatatlan ebben a kérdésben is, hiszen az anyanyelv alapjait otthon sajátítjuk el.

– Kétéves koráig csak mutogatott, aztán szavakat mondott, majd a rövidebb mondatok következtek – emlékezett vissza Kató Edina. Kisfia, Márk áprilisban lesz hatéves, beszédfejlettsége hasonló szinten áll a vele azonos korúakéval.

– Senki nem gügyögött a kicsihez, nehogy helytelenül rögzüljenek a hangok. Ha rosszul ejtett ki egy szót, lassan, szótagolva megismételtük helyesen – árulta el az anyuka, s hozzátette: otthon tudatosan bővítik fiuk szókincsét, sokat beszélgetnek, változatos kifejezéseket használnak.

Az iskolaérett gyerekek három-négyezer szót használnak, passzív szókészletük hatezer is lehet.

Egész kicsi koruktól folyamatosan beszélek a gyerekekhez; mondókázunk, éneklünk és az esti mese sem maradhat el." Hlatkyné Egyed Zsuzsanna

A Hlatky családban négy gyermek van, egyik sem cumizott – vagy csak rövid ideig. Úgy tartják, a cumis babák később kezdenek beszélni.

– Nem javítottam ki lépten-nyomon őket, inkább arra figyeltem, hogy jó példával járjak elől. Tipikus, hogy négy-ötéves korig nehezen megy az „r”, de nem erőltettem a gyakorlást, a logopédusok szerint ez spontán fejlődik – mondta a fiatal nyíregyházi anyuka.

Tanulási nehézséget okoz

– A nyelvi fejlesztés igen fontos része az óvodapedagógiának. A beszédhiba tanulási zavarokhoz vezethet, gond lehet a szövegértéssel és az olvasással, ezért még az első osztályba lépés előtt logopédiai különórákat javaslunk – fejtette ki Barta Mónika, megjegyezve: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sem jobb a helyzet, itt is kevés a logopédus, ezért számítanak az óvónőkre, akik a nyíregyházi Városi Fejlesztő Műhelyben jó gyakorlatokat tártak kollégáik elé.

– A múlt században egy egész generáció nőtt fel a Montágh-féle módszeren, könyveiben játékos gyakorlatokkal csinált kedvet a tiszta beszédhez. A játékosság megmaradt, manapság az Okoskockára esküsznek a pedagógusok, a népzenét- és táncot kedvelők pedig az „Így tedd rá” programot hívhatják segítségül.

- Kanalas Ottilia -