A diktatórikus időben politikai jelentése is volt

Nyíregyháza, Nagygéc - A legenda a valóság és a képzelet ötvözete. Történelmi tény, hogy az aradi vértanúkat kivégeztető báró Julius Haynau a nyugdíjaztatása után Nagygécen vett birtokot.

Bár három év múlva elköltözött onnan, a népszerűnek nem nevezhető tábornokról megszületett Vérbíró Hajnó legendája, amely magán viselte egy ősi mítosz fent maradt emlékeit, s amelyet a falu lakói a képzeletükkel tovább színeztek, így lett például Haynau lányából, vagyis Hajnó gyermekéből kutyafejű, szőrös leány.

Megtörik a mágikus erő

S hogy miért maradt fenn ez a legenda az 1960-as, 1970-es években is? A diktatórikus időszakban sokan a politikai élet visszatükröződését látták ebben a legendában, amelynek főhőse Hajnó és a kutyafejű leánya, valamint a tizenhárom fogoly. A kutyafejű leány szenved apja kastélyában, világgá akar menni, de Hajnó nem engedi, magánál tartja mint rémséges alakot az áldozatai ijesztésére. Vérbíró Hajnó egymás után behívatja áldozatait, a 13 tábornokot, hogy árulásukat bevallják, s utána mehetnek a darálógépbe. A tizenharmadik tábornok azonban az önvádak helyett azokat a szörnyű kínzásokat idézi fel, amelyeken valamennyien keresztülmentek.

A kutyafejű leány, ahelyett, hogy rémisztően megjelenne, mint ahogy előtte tizenkétszer is tette, a szerelmét mutatja ki az utolsó fogoly iránt, s maga ugrik a férfi helyett a darálógépbe, ezzel Hajnó mágikus erejét megtöri. A tizenharmadik fogoly viadalra megy Hajnóval, legyőzi a kegyetlen embert, s hírül viszi a világnak, hogy Hajnó hatalmának vége.

- MML -

[related-post post_id="3795910"]