Amilyet eszünk, olyanná leszünk

Nyíregyháza - Bár költségesebb, de a hozamok helyett inkább az egészséges, tápláló minőség hajszolása az üdvös.

Akár történelminek is nevezhetnénk azt a júniusi napot, amikor a szomszédos Romániában, a határ menti Szatmárnémetiben a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK) kezdeményezésére és szervezésében megtartották az I. Bio Élelmiszeripari Konferenciát.

A mintegy félszáz érdekelt részvételével lezajlott eseményen aktív résztvevő volt a „Veisz János” Keleti Kapu Ökotermesztők Egyesülete. A nyíregyházi székhelyű, az egészséges élelmiszer termelése, előállítása iránt elkötelezett civil szervezet a párhuzamosan megrendezett kiállításon termékbemutatóval, a konferencián pedig – elnöke révén – meghívott előadóként is letette a névjegyét.

– A tanácskozáson szatmári és magyarországi termelők, gazdálkodók, mezőgazdászok, polgármesterek és civilek jelentek meg, tíz szakember és intézményvezető tartott számukra tájékoztató jellegű beszámolót arról, mit jelent ma a természetbarát gazdálkodás, milyen nehézségekkel küzd az ágazat, illetve arról, hogy mire van igény az ezen a területen ügyködők részéről – számolt be az eseményről érdeklődésünkre dr. Ratkos József.

A szatmárnémeti biokonferencián biogazdálkodóknak szánt termékeket is bemutattak.

– A konferencia célja a határ menti magyarlakta területek kereskedelmi kapcsolatainak erősítése, az ökotermékek számának gyarapítása volt, az egészséges, természetközeli, tiszta forrású táplálék iránti fogyasztói igények jobb kielégítése, növelése érdekében.

Várják már a csatlakozást

Dr. Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. igazgatója röviden bemutatta a kereskedőház-hálózatot, kiemelve, hogy 2017-ben a hálózat segítségével 17 millió eurónyi export-kereskedelem valósult meg, aminek kétharmada Romániát – Erdélyt – érintette. Elmondta: Romániában folyamatosan nő a vásárlóerő, ezért egy nagyon vonzó piacnak számít, sokat segítene a kereskedelem további fejlesztésén az ország schengeni csatlakozása, erre a román–magyar határ mentén mindenki nagyon vár már. Magyarország nyitott a jó minőségű romániai termékekre, de sokszor az alacsony termelés miatt kevesebb román termék jut Magyarországra, mint magyar a romániai piacra.

Az MNKH igazgatója felhívta a határközeli termelők figyelmét, hogy a Romániában hatályos kistermelővédő törvény kimondja, egy-egy nagykereskedelmi egységnek 50 kilométeres körzetéből kell beszereznie a zöldség-gyümölcs árualapjának egy részét. Így az országhatáron is túlérhet a beszállítói körzethatár. Erre hivatkozva körzeten belüli magyarországi cégek is beszállíthatnak például az olyan határközeli bevásárlóközpontoknak, mint amilyenek Szatmárnémetiben vagy Nagykárolyban vannak. Nyilvánvalóan nem tesz jót az ökogazdálkodásban tevékenykedőknek – de az ebbe az iparágba befektetni kívánó külföldiek szemében sem előnyös –, hogy a gazdálkodásnak ezen a területén is szakemberhiány van – mutatott rá Skapinyecz Péter.

Ígéretes üzleti lehetőségek

Dr. Ratkos József, a Keleti Kapu elnöke az egyesület tízéves tevékenységének bemutatását követően szólt a növényvédő szerek káros hatásairól, az élelmiszerek vegyszermaradék-tartalmát illetően ütköző véleményekről. Előadásában kitért a bábáskodásuk mellett kialakított, természetes műtrágya-helyettesítő szerre, illetve arra a kutatói munkára, amely a keresztezéses nemesítéssel létrehozott durumrozshoz vezetett.

– Egyesületünk, klaszterünk sok ígéretes üzleti kapcsolat, termékértékesítés lehetőségét könyvelhette el Szatmárnémeti hozadékaként – fejezte be dr. Ratkos József.

GB

A génmódosítás veszélyei

– A kereskedelemben sok a génmódosított alapanyagú élelmiszer, amelyek hosszú távon veszélyt jelenthetnek az egészségre, a fogyasztóknak nem árt tudni: az alacsony ár többnyire gyenge minőséget takar – vélekedett Adrian Albu, Szatmárnémeti alpolgármestere.