Sok szilvája maradt a földön

Tarpa - Guti Rudolf szerint jó volt a termés, ám nem talált embert, aki leszedje a fáról.

Az országban 6400 hektáron termesztünk szilvát. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest megye (1067 hektár), emellett nagyobb termőterületek vannak Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.

Jó lett a termés, de…

A tarpai Guti Rudolf évek óta foglalkozik szilvával, mint azt lapunknak elmondta: mennyiségileg és minőségileg is jó lett a termés, de nem volt, aki leszedje a gyümölcsöt a fáról.

– Egyszerűen nem találni embert idénymunkára, de ez már az almaszezonban is így volt. Sokakat a közfoglalkoztatás „szippantott be”, de vannak olyanok is, akik állandó munkahelyet találtak maguknak. Túl későn kaptam észbe, így lemaradtunk a kárpátaljai munkásokról is, őket elvitték Lengyelországba, Csehországa vagy Németországba. Ami szilvát sikerült rázógéppel „leszedni”, azt ipari felhasználásra Kisvárdára és Jánkmajtisra értékesítettem. Sajnos, odáig fajultak a dolgok, hogy lassan a rázógépre sem fogok embert találni – tájékoztatta lapunkat a tarpai gazdálkodó.

Guti Rudolf elárulta: egy rázógép ára 10 millió forintnál kezdődik, a működési mechanizmusa pedig a következő: egy kar ráfog a fa törzsére, megrázza azt, mire a szilva egy kifeszített ponyvára hull. A gép ezt a ponyvát behúzza, majd egy szalagrendszeren végigfut a gyümölcs, amit közben egy speciális légbefúvós rendszer megtisztít, végezetül a szilva a rázógép hátulján legördül a ládába.

– Az aszály okozott egy kisebb fejtörést, s mivel permetezni is szoktam a fákat, elkerültek a betegségek és az atkák. Megfelelő növényvédelem nélkül egyébként sem veszi meg a piac a szilvát, még cefrének sem nagyon. Összegezve tehát: minőségét és mennyiségét tekintve jó volt a szezon, csak ember híján rengeteg szilvám maradt a földön – fogalmazott lapunknak Guti Rudolf tarpai gazdálkodó.

Export főleg német piacra

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8–12 ezer tonna között mozog évente. A Magyarországra – jellemzően szezonon kívül – importált friss szilva mennyisége elhanyagolható ehhez képest, mintegy 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiséget vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, amelyet cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportál Magyarország. Belföldön az egy főre jutó átlagos szilvafogyasztás 1,3 kilogramm körül van.

TG