Zálogház: ha a csillogó fémek mesélhetnének!

Nyíregyháza - Sokan a legféltettebb kincseiket teszik zaciba a holnapért.

Földre szegezett tekintetek, félszeg mozdulatok, enyhe pír az arcokon és rosszul leplezett bizalmatlanság – sok ilyet láthat, aki alkalmasint betoppan egy zálogházba, különösen az év elején. Vannak, akik azért mentek oda, mert az ünnepekre túlvállalták magukat, míg másoknak nem az újrakezdés ideje a január. A folytatásé, a létharc állandóságáé, amikor a „nincs” még a tavalyinál is nagyobbnak látszik. De járnak a zaciban mások is: a vállukról a terhet letevők, vagy akik bevásárolni mentek oda, ahol kamatra árusítja ki értékeit a szükség. Az előbbieket nehéz szóra bírni, de az utóbbiak között vannak, akik megosztják történeteiket másokkal.

Az már az első pillanatban jól látszott, a január kedvez a zálogházi ügyleteknek. Bárhová mentünk, az ügyfelek mindenhol egymásnak adták a kilincset. Az egyik nyíregyházi ékszerüzletben – ahol fel is vásárolnak – hirtelen akkora lett a torlódás, hogy jószerivel az üzletvezetőt sem tudtuk szóra bírni. Egyedül annyit árult el, hogy az arany és az ezüst grammjának ára mit sem változott az elmúlt fél esztendőben, és a következő pillanatban már azt a feltűnő „fukszot” méregette, amit egy tagbaszakadt férfi halászott elő a zsebéből.

Kiemelt időszak

A nemesfém egyébként is a legkönnyebben pénzzé tehető. Ugyanakkor Tölgyes Orsolya, a BÁV Zrt. kommunikációs vezetője – egyben a Becsüs Akadémia vezetője – rámutatott, hogy az arany ékszer mellett az ezüst ékszer, a befektetési célú aranytömb, az értékes óra, a porcelán, a műtárgy, a régiség és a festmény elzálogosítása is dívik.

– A január valóban az egyik kiemelt időszaknak számít, ilyenkor megnő azoknak a száma, akik igénybe veszik a BÁV zálogkölcsöneit – erősítette meg, amit a tapasztalat is igazolt. Kérésünkre készséggel sorolta fel az utóbbi időszak legértékesebb beadott értéktárgyait: – A már említett arany ékszerek és órák mellett számos nagy értékű, nem nemesfém óra felbukkant, de folyósítottunk kölcsönt a közelmúltban értékes festményekre is. Mindez azt mutatja, hogy rendkívül széles jövedelmi kategóriába sorolhatók a hozzánk forduló ügyfelek. Fontos elmondani: a híresztelésekkel ellentétben nem lett kisebb az ügyfélkör, csak mert megszűnt az anonimitás. Azok az ügyfeleink ugyanis, akiknek az elzálogosítási ügyletértéke nem érte el a 300 ezer forintos küszöbértéket, maximális megértéssel vették tudomásul az eljárási rend módosulását. Az említett összeg fölött pedig korábban is igazolni kellett a személyazonosságot.

Kölcsönkérni nem akart

Tölgyes Orsolya egy másik tévhitet is eloszlatott. A BÁV – a felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank elvárásának megfelelően – az elzálogosításkor minden esetben kéri a személyazonosító okmány bemutatását, így elvileg nem fordulhat elő, hogy valaki valótlan adatokat ad meg. A futamidőből kicsúszók a türelmi idő alatt – a késedelmes időszak hosszától függően – késedelmi kamatot és kezelési pótdíjat fizetnek. Amíg egy 90 napos futamidőnél 3 nap késés 0,2 százalékos, addig egy 30 napos 10,8 százalékos többletköltséggel jár. Aki pedig nem fizet, s nem hosszabbít, annak kényszer-értékesítik a fedezetül szolgáló tárgyát. Ez a fedezet – és persze ezzel összefüggésben a becsüsök szakérelme – biztosítja a megtérülést és a kockázat minimalizálását.

– Szerencsére nem életbe vágó okokból jöttem ide – mondta el a történetét egy neve elhallgatását kérő fiatal vállalkozó, aki a futamidejét jött újból meghosszabbítani az egyik nyíregyházi üzletbe. – Egy nagyjából 40 ezer forintnyi hiányt szerettem volna pótolni lehetőleg rövid idő alatt. Kölcsönkérni semmiképpen se akartam, és akkor jött egy ötlet. Otthon volt aranyunk, és amúgy eszembe se jutott volna, hogy hozzányúljak, ha nem szólal meg bennem a halott édesanyám hangja: „Hozd be!” Jó megoldásnak bizonyult, a zálogház kis összegnél jó áron dolgozik, és az ügyintézők is készségesek. Egy korábbi alkalommal például – ugyanis Budapesten élek – a fővárosban hagytam a papírokat, de csekély felár ellenében erre is kínáltak megoldást. Én pedig hosszabbítok, amíg lehet, s majd valamikor tavasszal, a bevételeimből kiváltom az értékeimet – avatott be a részletekbe.

Nem akarnak kölcsönt kérni másoktól

Egy másik helyen egy középkorú hölggyel elegyedtünk szóba, aki éppen kiváltotta az aranyait.

– Nem ez az első eset. Ha nincs más megoldás, mert mondjuk a gyermekeim tanulmányaira, vagy év végi rezsielszámolásra kell a pénz, hozom, amit tudok – kezdte mindjárt. – Van az ügyleten némi kamat, de még mindig jobb így, mint kuncsorogni a szülőktől, vagy viselni az „adós” bélyeget. Kis értéknél a kamat sem nagy, nagy értéket pedig csak az hoz ide könnyű szívvel, aki meg akarja forgatni a pénzt. Hallottam már ilyenről, az illető több százezret érő értéket hagyott a zaciban, másnap már utazott is külföldre, hogy megcsinálja a szerencséjét. Én egyszer jártam úgy, hogy olyan sok volt a fejemen, azt se tudtam, hová tettem a papírt. Odamaradt egy olyan karkötőm – még Vásárosnaményban csináltattam –, ami kedves volt a szívemnek. Egyébként nem az ünnepi kiadásokra, tankolásra kellett a pénzt, nem visszük túlzásba az ajándékozást. Ez az arany szó szerint aranytartalék, tudom nélkülözni, s mivel Olaszországba, a karneválra is készülök, lehet, hogy hamarosan vissza is hozom. Ha pedig nagyon meg leszek szorulva, eladom, hiszen van olyan darabom, amelyiknek 2-3 ezerért vettem grammját, és most tízezret is megadnak érte – tette még hozzá, egy percig se szabódva.

MJ