Kossuth-szobrot avattak Geszteréden

Geszteréd -  Kossuth Lajos az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kimagasló alakja. Élete, munkássága a 19. századi Magyarország javát szolgálta, nagságát a mai napig tisztelet övezi. Nevét utcák, terek, hidak viselik, a reformkor politikusának szellemiségét ma is hordozza a magyar nemzeti identitás. A köztéri alkotásokban bővelkedő, kis szabolcsi település, Geszteréd az egykori államférfi képmásával gazdagodott: Kossuth Lajos szobrát a faluközpontban leplezték le a március 15-ei megemlékezésen.

A polgármesteri hivatal parkjában az 1848-49-es emlékmű szomszédságában helyezték el Kolodkó Mihály kárpátaljai szobrászművész alkotását, a tiszteletadáson nemzeti színű lobogók ölelték körül a polgármesteri hivatal előtti parkot, itt gyülekeztek az ünneplők.

– A mai napon 1848-ra, hazánk történelmének egyik legdicsőbb, szívünkhöz talán legközelebb álló korszakára emlékezünk – kezdte ünnepi beszédét dr. Budai Gyula miniszteri biztos. – A forradalom a magyar nép szabadságvágyáról, az osztrák járom felszámolásáról szólt, ma azokra emlékezünk, akik részt vettek ebben, akik életüket és vérüket adták a magyar szabadságért – mondta a miniszteri biztos, s azzal folytatta, hogy az akkori események és küzdelmek azóta is jelképeivé váltak annak, hogy a magyar nép együtt, összefogva, erős, független és büszke nép. A politikus szerint 1848 csodája megerősítette a nemzetet, és máig emlékezteti hazánkat arra, hogy az önállósághoz, a nemzeti függetlenséghez joga volt, és lesz is a magyaroknak. – Az 1848-49-es forradalom eszméi alapozták meg a kiegyezéshez, később 1956-hoz és a rendszerváltáshoz vezető utat, s időről-időre, amikor a magyarság nehézségekkel néz szembe, e kor üzenetében megkapaszkodik, szellemiségéből erőt merít – emelte ki dr. Budai Gyula.

A forradalom és szabadságharc eseményeiből Geszteréd lakosai is jelentős részt vállaltak. Ennek állít emléket Finta Márton, a 28. honvéd zászlóalj sorozóbiztosának emléktáblája. Ennél a zászlóaljnál rövid ideig Petőfi Sándor is szolgált. Ezekkel az emléktáblákkal a múltnak mondunk köszönetet – zárta gondolatait dr. Budai Gyula.

– Mindannak a védelme, amit történelmi nagyjaink „ ránk hagytak örökségül”, felelősséget jelent ma is számunkra – folytatta a megemlékezést dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő. Elmondta: eljött a mi 48-unk, szükség lesz mindenkire Magyarország és Európa védelmére. 1848. március 15-én a magyarok beírták magukat Európa történelmébe, majd később egy vér nélküli forradalommal, a diplomácia erejével, példa nélküli nemzeti egységben léptek fel az osztrák birodalommal szemben. „Ma újabb birodalom terjeszkedik: és nyilvánosan is vállat célja, hogy eltörölje a nemztek Európáját, és egy birodalmi központ hatalmi és pénzügyi érdekei alá rendelje a nemzeteket, a nemzeti identitást, ezért a kisebb nemzetek szavát ma is hallatni kell" – hangsúlyozta dr. Simon Miklós.

Az ünnepségen a geszterédi iskolások irodalmi műsorukkal idézték fel 1848 március idusának eseményeit. Ezt követően dr. Budai Gyula, dr. Simon Miklós és Szabó József polgármester leleplezték Kossuth Lajos szobrát.

KM

Finta Márton emléktábláját is felavatták

Szabolcs vármegye annak idején nagy számban állított ki katonákat a szabadság kivívására. Ebben elévülhetetlen érdemei voltak Finta Márton geszterédi földbirtokosnak, egykori táblabírónak, a szabadságharc vármegyei újoncozási polgári biztosának. Honvédsorozási szervező munkáját az osztrákok később megtorolták, börtönnel büntették. Finta Márton 5 éven át raboskodott az olmützi és a josefstadti várbörtönben, hosszú betegsége megakadályozta, hogy viszontláthassa szülőföldjét. Az emlékműre felvésték azoknak a geszterédi honvédoknak a nevét, akik az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc idején, fegyverrel a kezükben védték a haza függetlenségét. Az akkor 1180 főt számláló faluból 23 fiatal férfi szolgált a honvédseregben.