Sokan aggódnak a holtág sorsáért, jövőjéért

A Kelet-Magyarország napilapban és a Szabolcs Online portálon megjelent „Megkondult a vészharang a holtágért” című íráshoz fűzött néhány gondolatot Szendrei Zsolt. Olvasónk nem Tiszadobon lakik, de szorosan kötődik a településhez, aggódik a holtág sorsáért és az élővilágáért. A levelében többek között a következőket írta:

Lába kelt a vascsőnek

„Korábban évtizedekig a tiszadobi holtágak vízellátása egy mesterséges csatornán keresztül történt. Ez a csatorna – vízügyes szóval „fok” – magas tiszai vízállásnál bevezette a vizet az első holtágba (Darab-Tisza), innen egy szivornyán jutott a víz a többi holtágba. A probléma akkor kezdődött, mikor lába kelt a szivornya vascsövének, és azt nem pótolták az illetékesek, illetve emberi hanyagság miatt évekig elmaradt a fok karbantartása. Tavaly tavasszal 5-6 napig volt 480 centiméteres vízállás, ami hozott is vizet a Darab-Tiszába, de onnan az említett cső hiányában már nem jutott el a víz a többi holtágba.

Végül sikerült a szivornya csövét pótolni, így az idén tavasszal mi, természetkedvelő, Tiszadob sorsát szívünkön viselő emberek bizakodva vártuk a Tisza magas vízállását. Ez meg is érkezett, 7-8 napig volt 500 centiméteres vízállás a folyón, de a víz a csatornán nem jött be, mert annak torkolata tavaly óta tovább töltődött, így már az 5 méteres víz sem tudott befolyni. Amennyiben a csatorna meg lett volna kotorva, úgy már 400–440 centis vízállásnál folyt volna víz a holtágakba, és nem kellene ezzel a témával foglalkozni, a hiányzó cc. 2 méteres víz­oszlopot a természet pótolta volna.

Természetvédelmi terület

A cikkben említett megoldás, a Nyugati-főcsatornán keresztül történő vízpótlás költsége tavalyi áron 102 millió forintba kerül hivatalos források szerint. A fok helyreállítása engedélyekkel, dokumentációval együtt 8-10 millió forint lenne egy természetkedvelő vízmérnök számításai szerint. A pénz mellett természetesen szükség lenne egy szervezetre, ami a munkákat koordinálja. Jelen pillanatban leginkább ez utóbbi hiányzik, mert a holtágrendszer hiába Natura 2000 védettségű, hiába a 145/2007. (XII/27. számú) a Tiszadobi-ártér természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló KvVM. rendelet, a holtág mégis halódik, pedig most még viszonylag kis befektetéssel vissza lehetne állítani gyönyörű, eredeti állapotát.

Véleményem szerint a fok rehabilitációja dokumentációval, kivitelezéssel együtt pár hónap alatt megvalósítható, és akár már a tavaszi olvadáskor érkező „nagy víz” feltölthetné a szomjazó holtágakat. Természetesen a Nyugati-főcsatornából történő vízpótlás gondolatát sem szabad elvetni, bár megjegyzem, ez a terv 1996-ban készült, és ha 23 évig nem valósult meg, pont most fog? – zárta levelét Szendrei Zsolt.

KM