Néhány napig még dönthetnek a kezdésről

Mint minden év elején, a szülőknek ezúttal is januárban kell eldönteniük, hogy gyermekük hat- vagy hétévesen kezdje el az iskolát. Aki úgy ítéli meg, hogy gyermekének érdemes lenne még egy évet „erősödnie” az óvodában, mielőtt belecsöppen a betűk és a számok világába, január 15-éig kérelmezheti az Oktatási Hivatalnál a halasztást, addig kérheti gyermeke iskolaérettségi vizsgálatát. A pedagógiai szakszolgálatok a napokban meg is kezdték a munkát, elindultak az iskolaérettségi mérések, vizsgálatok – erősítette meg Gavallér Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója.

Senki nem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt rendhagyó tanév lesz az előző, és márciustól a nyár végéig digitális tanrendben fejezik be az első osztályt a kisdiákok. Szerencsére még az első félévben megismerkedtek a számokkal, a betűk­kel, és szüleik segítségével távoktatásban be is fejezték a tanévet. Az alapokat 2020 szeptemberétől tudták igazán megerősíteni, amikor visszaültek az iskolapadba, ugyanis mindenhol az esetleges lemaradások pótlásával kezdték az osztálytermi tanulást.

Jelentkezés az ügyfélkapun

Azok a szülők, akiknek csemetéi az idén szeptemberben kezdenek, remélik, addigra a vírus már a múlté lehet. Mindenesetre januárban dönteniük kell hatéves gyermekeik sorsáról, küldik-e őket iskolába, vagy sem. Kizárólag indokolt esetben, szakvéleménnyel alátámasztva halaszthatnak egy évet, sok esetben a vizsgálat segíti a döntést, ezért is kérelmezik a szülők az Oktatási Hivatalnál.

– Az ügyfélkapun keresztül lehet kérni a pedagógusokból, pszichológusokból álló szakbizottság véleményét január 15-éig, de természetesen postán is befogadják a kérelmeket. Azoknál az óvodásoknál, akiknél korábban megállapították, hogy SNI-sek (sajátos nevelési igényű gyerekek), BTMN-esek (magatartási problémák, teljesítménygondok), január 1-je előtt el lehetett végezni a felméréseket.

– A többi gyermekhez folyamatosan kapjuk a kirendelést, 15 napon belül megvizsgáljuk őket, 30 napon belül elkészül róluk a szakvélemény, majd a dokumentumot munkatársaink visszaküldik az Oktatási Hivatalhoz, ahonnan megkapja a szülő – sorolta a teendőket Gavallér Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója.

Megtudtuk, a szakszolgálatoknál nem volt online átállás, fokozott védelmi intézkedések mellett megtartották a terápiás foglalkozásokat, illetve vizsgálatok sem maradtak el.

Megalapozott döntés

– A kérelmek nagy része a gyermek pszichés fejlődési lemaradása, szociális éretlensége, beilleszkedési nehézségei, valamint a kognitív funkciók elmaradása miatt érkezik be a hivatalba. A szakembereink komplex (pszichológiai és gyógypedagógiai) képességfelméréseket végeznek, melyek eredményei alapján javasolják a gyerekek beiskolázását, valamint megfogalmazták azokat a szakmai okokat, amik miatt indokolt a későbbi kezdés.

Fontos tudni, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokon bent ül a szülő is, személyesen meggyőződhet gyermeke fejlettségi szintjéről, de természetesen az óvodapedagógusok véleményére is alapozunk, ugyanis ők látják a kisgyerek fejlődési ütemét, fejleszthetőségét, a szülő után ők ismerik legjobban a személyiségét.

– Az előző évben megyei szinten 1773 vizsgálatot végeztünk el, 1597 esetben azt javasoltuk, hogy maradjon még egy évet az óvodában a gyermek, több mint 90 százalékban megalapozottnak ítéltük meg a szülő kérését. Nyíregyházán 520 hatévest vizsgáltunk meg, 485-en kaptak halasztást – összegezte a tavalyi tapasztalatokat a főigazgató.

Hozzáfűzte, akadt olyan is, amikor a szülő szorongott, féltette gyermekét, hogyan fog helytállni az iskolában, de nem volt rá oka. A részképességek egyenetlen fejlődése miatt felesleges aggódni, a 6-7 éves korú gyerekek rövid idő alatt behozzák a lemaradást.

Nem késnek, nekivágnak

– Szeptembertől iskolába megy a nagyobbik lányunk, szerencsére az óvónők is egyetértettek velünk ebben, így mindenféle aggodalom nélkül vágunk majd bele az új életszakaszba. A kertvárosi iskolát választottuk, hiszen itt van a lakókörnyezetünkben, és az sem utolsó szempont, hogy ovistársakkal együtt ülhet be az iskolapadba Sára, Megkönnyítette a döntést, hogy jó az iskola híre, szoros a kapcsolattartás a kertvárosi közösségben, sok tapasztalatot osztunk meg egymás között mi, szülők – mondta a nyíregyházi anyuka, Dobos Adrienn.

Szilágyi Katalin hasonlóképp gondolkodik, bár kisfia szeret játszani, a kitartó figyelmét fejleszteni kell még, de nagyon érdeklődő, az óvodában már csak unatkozna, ezért szeptemberben ő is kezd.

– Iskolát még nem választottunk, de mint minden gyereket, Ákost is nagyon érdekli a technika, a digitális világ. Emellett egészen pici korától foglalkoztatják az idegen nyelvek. Talán nem véletlen, hiszen angolnyelv-tanár, fordító vagyok, a gyerekeim beleszülettek az idegen nyelvek világába. Ákos a legkisebbik fiam, a másik kettő ­középiskolás, tudom, hogy egy félév alatt is sokat változnak, „komolyodnak” a kis elsősök. Egy biztos, Ákos feladattudatát innentől kezdve célzottan fogom „edzeni”, mert úgy látom, a mai gyerekeket a sok-sok dicséret mellett következetesen kell nevelni – jegyezte meg az édesanya.

Nincs két egyforma elsős kisdiák

Kolosné Csesznák Orsolya tanító, angol szakos tanár több évtizede van a pedagóguspályán. Szerinte néhány hónap alatt is sokat „érnek” a 6-7 évesek, előfordul, hogy a szülő is nagyot néz, mennyit változik gyermeke.

Elsősorban lelkileg kell felkészíteni őket, és szociális készségeikben megerősíteni otthon és az óvodában is, hogy tudjanak beilleszkedni a közösségbe, csoportban dolgozni, együttműködni.

– Ez a képesség felnőttkorig fontos marad, hiszen a munkahelyeken is a teammunka a sikeres munkavégzés egyik feltétele. Sok szülő már óvodáskorban írni, olvasni tanítja gyermekét, de ez felesleges, mert mindent az alapoktól kezdünk tanulni. Nehéz a különböző érdeklődésű, más-más szociális közegből érkező gyerekeket egységes feladatokkal lekötni, összefésülni azt a tudásszintet, ahová mindegyiküknek el kell érni a félév végére. Az iskolakezdésig az óvodások kitartását, monotonitástűrését szükséges trenírozni. Szókincsüket, kreativitásukat, önállóságot kell fejleszteni – javasolta a tanító.

Az iskolaérettség főbb kritériumai

A testi adottság és fejlettség: minimum 120 cm magasság, 20-22 kg testsúly.

A látás, hallás egészsége elengedhetetlen szerepet játszik az írás, betűtanulás, olvasás, rajzolás, kommunikáció során.

A finommozgások és nagymozgások olyan fontosak, mint az érzékszervek jól működése. A jó mozgáskoordináció során a gyermek mozdulatai folyamatosak, előre tervezettek.

Feladattudat, kudarctűrés már ­nagycsoport végére kialakul, adatokkal.

A problémamegoldó gondolkodás alapvető feltétel. Hiánya megnehezíti az írást, olvasástanulást és a közösségbe való beilleszkedést.

Az iskolában egyik megoldandó feladathelyzetből kerül a másikba, amit neki kell elvégeznie, állandóan teljesítenie kell.

Az emlékezet a tanulás elsajátítása során nélkülözhetetlen. A vizuális emlékezet mechanikus és késleltetett lehet. Az auditív emlékezet: szó, szám, késleltetett, hosszú távú.

Egy hatéves gyermeknek illik tudnia a saját és a szülei nevét, lakhelyét, születési idejét, helyét. El kell tudnia helyeznie magát a családban, a világban, és fordítva. Ismernie kell szülei foglalkozását, testvérei szerepét a családban.

Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat és azok változásait. Megfelelő szintű fogalmi gondolkodásra alkalmasnak kell lennie, összefüggések felismerésére. Ismernie kell az anyanyelvét, nem lehet beszédhibája, és egy adott képről összefüggő 4-5 mondatot kell alkotnia szóban.

Jobb, bal kéz megkülönböztetése, az irányok ismerete.