Adjunk esélyt az ételnek!

A világban megtermelt élelmiszerek egyharmada a szemétben végzi. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora pazarlás ez. Újonnan a környezetvédők is szót emelnek a felesleges élelmiszerek megsemmisítésekor keletkező környezetterhelés ellen. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-felesleg keletkezik, ha ezt a mennyiséget kamionokra raknánk, a sor Budapesttől Párizsig érne.

Az a bizonyos szén-dioxid-kibocsátás pedig, ami ennek a mennyiségnek a megsemmisítésekor keletkezik, egy Debrecen méretű város éves CO2-kibocsátásával vetekszik – hívta fel a figyelmet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. Az egyszerre zöld- és segélyszervezet megerősítette, hogy sajnos a tendencia az elmúlt két évben sem csökkent, sőt a pandémia alatt rengeteg élelmiszert halmoztak fel a családok, jellemzően a járvány kezdetekor.

Mérlegre a felesleggel!

– Tavaly 8 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg és juttattunk el mintegy 250 ezer rászoruló emberhez – mondta el Szabó Szilvia, a Magyar Élelmiszerbank ügyvezetője.

A szervezet összegyűjti a hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló, de még szavatos élelmiszereket, majd adomány formájában eljuttatja a rászorulóknak. Kizárólag áruházláncoktól és a gyártóktól vesznek át árut, szemléletformáló programjaikat is elsősorban körükben végzik. Látják a problémát, ám a lakosság körében jellemző pazarlás elé komplikált lenne stoptáblát állítani.

Évente átlagosan egy magyar ember 65 kg élelmiszert hajít a kukába.

– Szeretnénk tippeket adni arra, hogyan lehet a háztartásban keletkező élelmiszer-maradékot csökkenteni, például tudatosabb vásárlással és tárolással, az étkezések és bevásárlások megtervezésével; fontos szempont, hogy ez utóbbival időt és pénzt is spórolhatunk. Az „Esélyt az ételnek” programunk magánembereknek szól, internetes oldalunkon számos jó tanács olvasható a takarékossághoz – emelte ki Szabó Szilvia.

Több száz szervezet

Egyébként legalább egyszer érdemes lenne megmérni, mennyi élelmiszer-hulladékot „termelünk” otthon a háztartásban. Ha feljegyeznénk egy héten vagy akár egy hónapon át, igencsak meglepődnénk rajta, milyen sok pénzt dobunk ki az ablakon.

Szabó Szilvia elmondta azt is, hogy valóban jellemző volt a járvány alatti termékfelhalmozás, bizonyos árucikkekből még talán most is sok-sok családban roskadásig tele a polc. Aki szerette volna, egy részét tavaly átadhatta, az Élelmiszerbank gyűjtőpontokat jelölt ki erre a célra, de nem volt túl nagy az emberek aktivitása. Azonban az áruházláncokból folyamatosan szállítják el adományként a felesleget. Naponta több száz partnerszervezetük gyűjti össze és viszi el oda, ahová enélkül nem jutna friss pékáru, zöldség-gyümölcs az asztalra.

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 24 szervezettel vagyunk kapcsolatban, 12 ezer emberhez jutunk el nap mint nap a különböző profilú segítő hálózatok révén. Családokhoz, szegregátumokban élőkhöz, idősekhez kerül a „megmentett étel”.

Szabolcs megyében a nagy kereskedelmi láncokkal folyamatosan kapcsolatban vagyunk, s idén április végéig 110 tonna élelmiszert gyűjtöttünk össze segítségükkel, mintegy százmillió forint értékben.

– Országos szinten 400 áruház adja át napi szinten termékeit, ez az óriási összefogás a pandémia alatt is jellemző volt – jegyezte meg a szervezet ügyvezetője.