Kiváló életteret találnak Erdőháton

Nem is gondolnánk, hogy milyen gazdag az őzállomány Erdőháton. Ez nem véletlen, a természeti adottságok miatt jó életteret találnak az országhatár közelében élő bakok és suták.

A ligetes tájat itt-ott felváltja erdő és szántó, kaszáló és legelő, s akkor még nem is szóltunk a rengeteg természetes vízfolyásról, a patakokról és folyókról, valamint segíti a vad mindennapi életét a sok kubikgödör, vályogvető gödör, kavicsbánya.

– Ebben a vadászati szezonban 95 őzbak elejtésére kaptunk engedélyt a vadászati hatóságtól. Az engedélyezett létszám felét már terítékre hozták hazai és külföldi vendégvadászok. Az őzbaktrófeák minőségével és súlyával elégedettek vagyunk – mondta el érdeklődésünkre Krakkó Péter, a garbolci székhelyű Erdőhát Vadásztársaság vadászmestere. A Nagyhódoson élő szakember okleveles agrármérnök, mérnöktanár és felsőfokú vadgazdamérnök.

– Az április 15-ével kezdődő szezon elején úgy gondoltuk, 60-70 gramm hiányozni fog az átlagsúlyokból, viszont szerencsére végül ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk, mert úgymond egy 300 grammra becsült őzbak trófeája valójában 350-370 grammos lett, s mindez a vadásztársaság szempontjából nem egy hátrányos dolog.

Áldozatos szakmai munka

– Vegyes vadas társaság vagyunk, nyolcezer hektáron gazdálkodunk, zömében az őzbakból élünk, abból tartjuk fenn magunkat. A két hivatásos vadászunknak, Sajtos Györgynek és Ari Tivadarnak szívügye a vadgazdálkodás, ezúton is szeretném megköszönni mindazt a sok évi áldozatos és kitartó szakmai munkát, amelynek eredményeképpen bemutathattuk a trófeáinkat a megyei kiállításon. Sokat vannak kint a területen, ismerik a nálunk élő bakokat, tudják, hol van a territóriumuk, így azonnal képben vannak, ha a vendég vadász elmondja, hogy milyen korú bakot szeretne elejteni, milyen súlyú trófeát szeretne hazavinni. Megtalálható nálunk állandó vadként a vaddisznó is, de az afrikai sertéspestis miatt egyre kevesebben vannak. Váltóvadként megjelent a gímszarvas és a dámszarvas az erdősítéseknek köszönhetően.

MML