Veszélyes mértékű szakemberhiány

A Nyíregyházi Építőipari Ipartestület közelmúltban tartott ünnepi elnökségi gyűlésén részt vett és kitüntetéseket adott át arra érdemes iparosmestereknek az Iposz országos elnöke is. Németh Lászlóval az ülés Balázs tanyai helyszínén beszélgettünk.

Úgy tűnik, a koronavírus-járvány harmadik hulláma véget ért itt, Magyarországon. A veszélyhelyzeti szigorú járvány­ügyi szabályok fokozatos enyhítésének lehetünk már élvezői. Visszatekintve az elmúlt „vérzivataros” évre, hogyan érintették a történtek a magyar mikro-, kis-, középvállalkozásokat?

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat az első hullám felkészületlenül és váratlanul érte ugyanúgy, ahogy az egész gazdaságot. Az ő esetükben viszont nem voltak vészforgatókönyvek, illetve olyan alkalmazotti háttér, akik azonnal tudtak dolgozni azon, hogy információkat és megoldásokat keressenek az ismeretlen kihívással szemben. A lakossági szolgáltatásban részt vevő vállalkozásoknak nem lehetett leállni sem, hiszen ennek beláthatatlan következményei lettek volna. Ezért az Iposz és az ipartestületek minden információt és segítséget próbáltak eljuttatni a vállalkozásokhoz, illetve a végeken begyűjtött információkat a kormányzatnak. Talán ennek is köszönhető, hogy a második és a harmadik hullám már nem érte olyan váratlanul a vállalkozásokat, s tudtak a túlélés és az újrakezdés tekintetében olyan gyors stratégiai döntéseket hozni, melyek oly jellemzők a hazai kisvállalkozásokra. Köszönet azoknak, akik ebben a nehéz helyzetben is tették a dolgukat, megőrizték alkalmazottaikat. Azoknak is, akik bezárni kényszerültek, de dolgoztak az újranyitáson és továbbra is élhetővé teszik a környezetüket.

Az idén már a kilábalás időszaka jöhet el – hála a honi járványkezelésnek. Milyen intézkedéseket vár el a kormánytól a 40 ezer hazai kisvállalkozás képviseletében fellépő Iposz?

Először is az Iposz a 40 ezer tagvállalkozása mellett a hazai mikro-, kis- és családi vállalkozások véleményét is képviseli, hiszen nemigen található a hazai palettán hasonló olyan érdekképviseleti szervezet, amely ezt a réteget ilyen jelentősen reprezentálja. Nehéz is megfelelni a feladatnak, hiszen a közel kétszáz szakmát sem egyformán érintette, de területileg is másként hatott a pandémia. Ennek megfelelően próbálta az Iposz a döntéshozóknak jelezni a nehéz helyzetbe jutott szakmákat akár TEÁOR-szám szerint is, és úgy látjuk, hogy vannak még olyanok, akik eddig kimaradtak a támogatásokból. A kormányzat által bejelentett támogatások nagymértékben segíthetik az újraindítást. Látható, hogy nemcsak szakmákra, hanem a vidék újra működésbe hozására is nagy hangsúlyt fektetnek. Nagyon örülök annak, hogy a mikro- és családi vállalkozások külön figyelmet kezdtek kapni, elismerve ezzel a gazdasági jelentőségüket. Ezekhez az Iposz továbbra is felajánlja a segítségét.

Az országszerte látható beruházások, felújítások, korszerűsítések ritkán tapasztalható konjunktúrát teremtettek az iparban tevékenykedő és szolgáltató kisvállalkozásoknak. A szakemberhiány minden szegmensben tapasztalható. Hogy áll a szövetség az utánpótlás nehezen megoldható kérdéséhez?

Az Iposz mindig nagy jelentőséget tulajdonított a szakképzésnek, az utánpótlás-nevelésnek. Évek óta látjuk a vállalkozói kedv és a vállalkozónak alkalmas, komplex szakmai tudással rendelkező szakemberek létszámának csökkenését, ami már a lakosság kiszolgálását is veszélybe sodorta. Ennek megoldása érdekében folyamatosan részt veszünk a Szakképzési és Innovációs Tanács munkájában, de fontosnak tartjuk a felnőttképzést is. Az Iposz pályázatokból is próbálja segíteni a vállalkozásait, ennek érdekében indítottunk például hulladékok kezelésével vagy a digitalizáció minél szélesebb körű alkalmazásával kapcsolatos projekteket, melyek során a vállalkozó vagy az alkalmazottja ingyenes képzéshez juthat.