Fontos alap a párbeszéd

A sóstógyógyfürdői Hunguest Hotel adott otthont a Magyar Jogász Egylet 44. vándorgyűlésének 2022 őszén. A tanácskozáson részt vett prof. dr. Trócsányi László, az MJE elnöke, európai parlamenti képviselő. 

Mennyire segíti vagy nehezíti a vándorgyűlés munkáját, hogy együtt vannak ügyészek, bírók, ügyvédek, közjegyzők? 
Ez nagyon fontos kérdés, mert a Magyar Jogász Egylet egy olyan – idézőjelbe tett – esernyőszervezet, ahol egyszerre tudnak a felsorolt szakemberek jelen lenni. A Magyar Jogász Egyletet 1879-ben alapították, mindig is létezett, s nagy öröm a számomra, hogy ennek a szervezetnek mint a vezetője egyfajta moderátora lehetek a bírók, az ügyvédek és az ügyészek közötti dialógusnak. 

Két éve elnöke ennek a szervezetnek. Milyen célkitűzésekkel, tervekkel vállalta el ezt a tisztséget? 
A Magyar Jogász Egyletnél is meghatározó a nomen est omen elv, vagyis a név, a tradíció kötelez bennünket. Csakhogy a XXI. század kihívásainak is meg kell felelnünk. Szeretnénk olyan hírcsatorna lenni, ahol a külföldi és hazai legfontosabb jogalkotási és jogalkalmazási tervekről beszámolunk. Megújult a honlapunk is, információkban nagyon gazdag és tartalmas. Bevezettünk néhány új kezdeményezést is. Az egyik ilyen például a podcast, autóban utazva is lehet hallgatni a jogi élettel kapcsolatos legfontosabb nyilatkozatokat. Egy másik kezdeményezés a Magyar Jogi Könyvszalon, 2022-ben húsz jogi könyvkiadó jelent meg a jogi könyvek ünnepén és seregszemléjén. 

A nemzeti és az uniós jogalkotás élesen eltér egymástól. Aki Brüsszelben az uniós parlamentben dolgozik, hogy éli meg ezt a kettősséget? 
Korábban igazságügyi miniszterként volt lehetőségem a nemzeti jogalkotás rejtelmeibe betekinteni, láttam, hogyan születnek a jogszabályok, hogy történik a társadalmi egyeztetés, hogy kell a jogászi szakmát bevonni, hogy kell a jogszabályokat előkészíteni. Az Európai Unióban bonyolultabb mindez, mert ott különböző intézmények vesznek részt a jogalkotási folyamatban. Három szereplő van, a tanács, a bizottság és az Európai Parlament. Ezáltal sokkal lassabb az európai szintű jogalkotás. 

Ön azt vallja, hogy „az alkotmányos és demokratikus rendszerek szerves részét alkotja a közéleti párbeszéd és vitakultúra”. Ez uniós képviselői tapasztalat vagy itthoni megfigyelés? 
Én azt gondolom, hogy a dialógus a legfontosabb mind nemzeti, mind európai szinten. Szükség van beszélgetésre, párbeszédre. Akkor van értelme egy párbeszédnek, ha valóban egyenrangú partnerek a beszélgetők, s nem diktátumról van szó. Egymást meghallgatják a felek, s ezt követően születnek meg a döntések. A Magyar Jogász Egylet is ezért dolgozik, a mostani vándorgyűlés is tulajdonképpen egy dialógus. Egy demokráciának párbeszéd az alapja, Magyarország pedig demokratikus ország. 

MML 
 

Borítókép: Dr. Trócsányi László | Fotó: Pusztai Sándor