Orvosolni fogják a vízhiányt

– Ez egy nagy jelentőségű projekt, amit a vármegyei közgyűlés az utóbbi időszakban több alkalommal tárgyalt, és persze támogatott – mondta lapunknak a Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztését megcélzó projekt társadalmasítását lezáró egyeztetés előtt Seszták Oszkár.

A tettek mezején

A vármegyei közgyűlés elnöke szerint a szárazság és az aszály, a csökkenő talajvízszint és a globális felmelegedés nem új keletű problémák, éppen ezért örömteli, hogy végre a tettek mezejére léphetünk. Hozzátette, a tervezés költsége megközelíti a 2,8 milliárd forintot, a teljes beruházás összértéke pedig elérheti akár a 100 milliárd forintot is. Seszták Oszkár lapunknak úgy fogalmazott, a kivitelezési szakasz 1-2 éven belül elkezdődhet, a beruházás pedig hosszú távon teheti fenntarthatóvá a mezőgazdaságot, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye szempontjából kulcsfontosságú.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatóságának nyíregyházi székházában megtartott szakmai találkozón először Rácz Imre köszöntötte a vendégeket. A NAK vármegyei elnöke elmondta: örült annak, hogy a lakossági fórumok résztvevői tájékozottak voltak a témában, ez nagyban köszönhető a helyi médiumoknak is.
– Azt gondolom, mindannyiunk érdeke, hogy a me­zőgazdasági termelés és munka kiszámíthatóbbá váljon, kevésbé legyen kitett az időjárási anomáliáknak. Ehhez járulhat hozzá ez a projekt, ami a vízgazdálkodás, azon felül pedig az öntözés fej­lesztését célozza meg – emelte ki Rácz Imre, aki egy korábbi kormányzati célkitűzésre is emlékeztette a hallgatóságot.
– A kormány célja, hogy a magyar boltok polcain nyolcvan százalékban hazai termékek legyenek. Ehhez nagyon sok munkára van szükség, de bármily megfeszített munkát is végeznek a gazdálkodók, ki vannak szolgáltatva a szélsőséges időjárásnak. Az előrelépéshez elengedhetetlen, hogy a Tisza vizét a Nyírségbe vezessük, és öntözési célokra használjuk fel – mondta Rácz Imre, aki konkrét példaként az egykor szebb napokat megélt burgonyatermesztést említette. Mint emlékeztetett, korábban vármegyénk burgonya-nagyhatalomnak számított, manapság pedig nem tudunk „meglenni” a lengyel import nélkül.

Riasztó számok

A vármegyei kamara elnökének köszöntője után Gacsályi József, a kiviteli terveket készítő Viziterv Environ Kft. ügyvezetője mutatta be a projekt részleteit. A szakember konkrét számadatokkal támasztotta alá a beruházás szükségességét. Elmondta, 1962 óta 3,5 Celsius-fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, míg a talajok vízszintje 2 métert csökkent.
Jakab István, a Magosz elnöke a szakmai beszámolók után úgy fogalmazott: a Nyírség vízgazdálkodásának javítása elemi érdeke a vármegye mezőgazdaságának, ahogy az ország élelmiszer-ellátása miatt is prioritás.
– A vízgazdálkodás és a vízmegtartás fejlesztése nagyban hozzájárul a Nyírség ökológiai állapotának és a klimatikus éghajlati viszonyok javításához. Az öntözési lehetőségek kiszélesítése újabb gazdasági lehetőségekhez juttathatja a helyi gazdálkodókat a termelésük diverzifikálásával, valamint a termelékenységük erősödésével. Különösen jó érzés volt hallani ezen értekezleten, hogy a régi gyakorlatok helyett új szelek fújnak, a tervezés elindult, és a társadalmasítási folyamat során nagy hangsúlyt kaptak a helyi érdekek – emelte ki Jakab István Magosz-elnök.

 TG

Borítókép: A társadalmasítást lezáró egyeztetésen részt vett Jakab István Magosz elnök is (balra), a rendezvényt Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke nyitotta meg | Fotó: Sipeki Péter