I. Rákóczi György kora Vámosatyán

A harmincéves háború során 1645-ben, a Habsburgokkal kötött linzi békében kapta meg Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig, amikkel saját birtokait gyarapította. Ekkor került Vámosatya is a fejedelem birtokába. Egy-egy birtok akkoriban egy-kétszáz holdas, esetleg ennél is kisebb földterület volt, aminek az évi megmunkálása többszöri szántással indult. Ősszel felszántották a parlagot és vetés előtt tavasszal újra szántották. Az elvetett magnak akkor még kicsi, mindössze háromszoros volt a hozama. A learatott gabonát a majorságokban gabonáskertben tárolták.

Szántóföld és rét mellett a község házai közelében kicsi konyhakertekben termelték meg a konyhanövényeket. A legelterjedtebb kerti haszonnövény a káposzta volt, savanyítva egész évben táplálékul szolgált, mellette répát, hagymát, tököt, mákot termeltek. A gyümölcsfák vadon nőttek, főleg szilva, alma, körte, dió és eper. A paraszti és földesúri gazdálkodás két ősi igásállata a ló és a szarvasmarha volt. Ebben a korszakban még a szarvasmarha volt az elterjedtebb. Amelyik háztartásban nem volt ökör, ott egy-két tehenet tartottak.

A XVII. században a földesúri gazdálkodás legnyomasztóbb terhe a robot volt. Vámosatyán a gabonatermesztéshez kapcsolódó ingyen végzett munkák voltak a jellemzőek, a szántás és vetés az aratás és a cséplés. A földesúr majorsági földjein nem alkalmazott bérest, mert az pénzért dolgozott volna. A jobbágyok robot szolgáltatásáért nem kellett fizetni, így a robot a fejedelem birtokain korlátlanná vált. A fejedelmet és feleségét mindez nem érdekelte, mert meggyőződésük szerint Isten így teremtette a világot.

I. Rákóczi György református, bibliaolvasó, könyvgyűjtő, művelt ember volt. Feleségével, Lorántffy Zsuzsannával sokat tettek egyházuk és a református iskoláztatás felvirágoztatásáért. Míg a jobbágyok terheit elviselhetetlenségig növelte, az egyházhoz bőkezű volt. Templomokat, iskolákat építtetett, gondoskodott a lelkészek és a tanítók fizetéséről. Értékes, arany úrvacsorai edényeket adományozott egyházközségeknek. Fontosnak tartotta a könyvnyomtatást is. Megjelentette Kálvin legismertebb művét, a Tanítás a keresztyén vallásra című könyvet magyarul. Az énekeket és istentiszteleti imádságokat tartalmazó Öreg Graduál kinyomtatásáról is ő gondoskodott. Az 1636-ban megjelent misekönyv öreg jelzője a maga korában nagyot jelentett, tehát nagy graduál értelemben volt használatos.

A sárospataki kollégium könyvtárában ma is több könyv látható I. Rákóczi György saját kezű bejegyzésével. Szép és nagy értékű könyvtárát ugyanis a kollégiumnak adományozta. A legkedvesebb könyve a Szentírás volt. Rendszeresen olvasta a Bibliát. Azt mondják róla, hogy 32-szer olvasta el az Újszövetséget. 1648. október 11-én hunyt el, a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik. 

Szabó József János