A visszatérés napjára emlékeznek

Vitéz Gaál Lajos nevét örökre imába foglalja Zajta lakossága, ugyanis a kántortanítónak köszönhető, hogy a trianoni határvonalak meghúzása után a település felszabadult a román fennhatóság alól. Gaál Lajos korábban látott egy térképet, amin a trianoni határ Zajta és Nagypeleske között húzódott, csakhogy 1920. június 4. után a románok továbbra is megszállva tartották a községet. Vitéz Gaál Lajos a szatmári tanítóképzőben szerezte diplomáját, ahol osztálytársa és jó barátja volt Huszár Károly, aki akkoriban a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Neki üzent a törvénytelenségről, s egy hónap múlva Zajta végleg visszakerülhetett Magyarországhoz. Erra történelmi tényre emlékezve a település lakossága minden évben a július 4-hez közeli hétvégén  megünnepli a visszatérés napját.

Az idei megemlékezést július 1-jén 17.30 órától a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Egyesület és a Zajta Község Német Nemzetiségi Önkormányzata közösen rendezi meg a templomsétánynál. Először megkoszorúzzák a plébánia épületén található emléktáblát, majd felavatják az a sztélét, ami az 1972/73-as méhteleki és régészeti ásatásokra emlékezteti az utókort. A Makkay János régészprofesszor vezette kutatások során Méhteleken nagy mennyiségű leletanyagra találtak, akkor került felszínre a méhteleki Vénusz néven híressé vált termékenységi szobor is. Zajta területén az akkori népesség (i. e. 4875-4765) lakóhelyeit találták meg.

A sztélé felavatása után 18 órakor kulturális program kezdődik a sváb csűrben. Fellép a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Egyesület Énekkara, majd levetítik a „Hiszek egy hazában” című, Zajtáról szóló dokumentumfilmet, amit Péterffy András  Balázs Béla-díjas operatőr, rendező készített. Színpadra lép még az est során a Zajtai Férfikórus és a szárazbereki Lehajló Rozmaring Néptánccsoport. Tánccal és zenével folytatódik a program, 20 órakor pedig fellobbannak a templom előtti területen az összetartozás tüzének lángjai.

KM