Madárinfluenza ütötte fel a fejét Tiszadobon

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Tiszadobon, egy pecsenyekacsa-tartó telepen. A fertőzéssel érintett, mintegy 51 ezer állatot számláló állomány felszámolását már megkezdte a hatóság – írja közleményében a Nébih. A szabolcsi telepen a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek keltettek gyanút, amit a laboratóriumi vizsgálatok végül alátámasztottak: a madárinfluenza H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a hivatal. A gazdaság körül kijelöltek egy három kilométer sugarú védőkörzetet, valamint meghatároztak egy tíz kilométer sugarú felügyeleti, megfigyelési zónát. A betegség megjelenésének okait feltáró járványügyi nyomozás folyamatban van.

A Tiszadobtól körülbelül három kilométerre lévő gazdaság előtt már érezni lehetett a baromfitelepek jellegzetes szagát, azonban ez volt minden, ami csütörtök délelőtt fogadott minket. Jóval a kerítésen túl néhány fehér védőruhát viselő szakember tette a dolgát, nyilatkozni azonban senki nem szeretett volna, mondván: kizárólag a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogosult bármit is mondani az esettel kapcsolatban.
– Olvastam a neten, hogy újabb madárinfluenzával fertőzött telepen ölik le az állatokat, de az elkerülte a figyelmemet, hogy itt, nálunk történt mindez – mondta el érdeklődésünkre Zsuzsa, aki szerint nem sokan tartanak már a faluban baromfit, úgyhogy nem valószínű, hogy pánik törne ki a hír hallatán.

– Szerdán jött a hatósági jelzés, a pecsenyekacsa-tartó telepen – ami egy debreceni cég tulajdona – gond van az állatokkal, és lehetséges, hogy madárinfluenza ütötte fel a fejét. Van egy önkormányzati farmunk, ahol baromfit, sertést és marhát tartunk, ezért a járási állatorvos azt kérte, zárjuk el a tojótyúkokat – ezt már Bán Györgytől, Tiszadob polgármesterétől tudtuk meg. A településvezető maga is mezőgazdasági szakember, tisztában van azzal, mint jelent és mivel jár egy-egy járvány.
– Sajnos nem először fordul elő, hogy fertőzést mutatnak ki valamelyik tiszadobi gazdaságban, korábban sertéspestis miatt több mint nyolcszáz disznót kellett leölni, de baromfipestis is pusztított már, akkor több százezer csirkét vágtak le. Ilyen esetben nem feltétlenül beteg mindegyik állat, de ha felmerül a gyanú, felszámolják az egész állományt. Természetesen az emiatt levágott sertés húsát nem lehet boltban eladni, mert hordozhatja a vírust, megfőzve és feldolgozva, például löncsként, egyéb konzervhúsként még az üzletek polcaira kerülhet. Ezzel szemben a szárnyasokból a zárt vágás, darálás, prizmázás után legfeljebb steril komposztot készíthetnek – magyarázta az agrármérnök. Bán György hozzátette: a baromfitelep több ezer állatot számláló, zárt istállóiban sokkal gyorsabban terjednek a betegségek, 48 órán belül akár az összes szárnyas megfertőződhet. Az elhullott, levágott állományt aztán zárt járművekkel elszállítják, és általában komposztot csinálnak belőle. A tojásokkal ugyanígy jár el a hatóság.

S hogy mi lesz a soruk azoknak, akik a pecsenyekacsa-tartó telepen dolgoznak? A polgármester szerint leghamarabb három hónap múlva, az ilyenkor kötelező eljárás után térhetnek vissza a munkahelyükre, ha a vállalkozó nem dönt másként. Ha nem megy minden gyorsan és zökkenőmentesen, akár fél évig is elhúzódhat mindez.