A Tenkes kapitányától Kodályig

Bérpaloták, valaha volt székházak, iskolák és családi házak történeteibe pillanthattak bele mindazok, akik csatlakoztak a 100 Éves Patika Bethlen Gábor utcai sétájához, melyet ezúttal is Ilyés Gábor helytörténész vezetett. 

A római katolikus bérpalota neobarokk épülettömbjét Wälder Gyulának köszönhetjük, akinek munkásságát még a ferences rendház őrzi városunkban. Hogy az 1928-ban, nyolc hónap alatt felépülő bérpalota kellő teret kapjon, az akkori településvezetők változtattak a városrendezési terven, és az utca szélességét 26 méterről 18-ra csökkentették, akkorára, mint a Zrínyi Ilona utcáé. 
Néhány méterrel távolabb a görögkatolikus bérpalota található, amely 1909 óta éke Nyíregyházának. Ebben az épületben kapott helyet öt évig a Pannónia kávéház, amelynek fővárosi bérlője gondoskodott arról, hogy a finom kávé és italok mellett a betérők művelődésre és szórakozásra is lehetőséget kapjanak. Előbbit a német, francia és angol nyelvű lapok, utóbbit a biliárd- és játékterem, valamint az uzsonnahangversenyek és a kabaré-előadások biztosították. Ám 1914-ben már nem újították meg a bérleti szerződést, mert beköltözött az épületbe Miklósy István püspök, aki Debrecenből tette át ide székhelyét. A kávéház helyén előbb Közgazdasági Takarékpénztár, majd bútorüzlet, végül Fábián Pál könyvkereskedése üzemelt. Régi díszeit II. János Pál pápa 1991-es látogatása előtt kapta vissza, aki itt töltötte pihenőjét.

Huszárok virtuskodása 

Közben két, ma már nem látható épületről is megemlékeztünk. A TDM Iroda helyén egykor a római katolikus elemi iskola állt, amely 1921-ben néhány évre befogadta a Királyi Katolikus Főgimnázium tanulóit. Ezt a középiskolát látogatta a Tenkes kapitánya, Zenthe Ferenc is, aki akkor még a Rameshofer nevet viselte. A mai posta helyén 1930-tól 1968-ig a vasalóház állt, ami különleges alakjáról kapta nevét, és voltak, akik – nem kis szerénytelenséggel – a New York-i Flatiron Building épületéhez hasonlították. 
A színház melletti telken, ahol 2012-től a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola található, 1890-től a Pacsirta vendéglő frissen csapolt sörrel csalogatta a vendégeket. A későbbi evangélikus püspök, Geduly Henrik is itt talált helyet az általa alapított kuglizótársaságnak, Bencs László polgármester pedig itt adott csaknem háromszáz vendégnek közvacsorát városi szolgálatba állásának 25 éves jubileuma alkalmából. Gyakran volt a huszárok virtuskodásaitól is hangos, 1910-től azonban már a tűzoltókat szolgálta addig, amíg 1958-ban el nem foglalták mai helyüket az Erdő soron lévő laktanyájukban. Ezután rendőrőrsöt, majd a rendőrkapitányság gépjárműjavító bázisát alakították ki benne, 2004-ben pedig lebontották, hogy helyén iskola épüljön.

Cselédszerződtetések 

Szomszédságában a nyíregyházi ipartestület által 1893-ban, eredetileg a székházuknak emelt épület található. Az iparosok adósságaik miatt azonban 1907-ben eladták a városnak, amely átalakította és átadta a fenntartásába vett Polgári Fiúiskolának. Az intézmény 1925-ben vette fel Jókai Mór nevét, az államosítás után pedig a kettes sorszámot kapta. Többen emlékeztek arra, hogy udvarán a téli időszakban korcsolyapályát alakítottak ki, ahol zene mellett lehetett róni a köröket. 

Néhány lépéssel tovább már az Izsay Károly festőmester és festékkereskedő által, ifj. Smiják István tervei alapján, Balczár István kivitelezésében emelt épülettel szemeztünk, s állapítottuk meg, hogy milyen szépen felújították. Ez sajnos nem volt igaz a mellette lévőre, amelyet még a tirpák gazdák építtettek 1909-ben. Itt kötötték meg a cselédszerződtetéseket, adtak helyet báloknak, lakodalmaknak, s vendéglőt is kialakítottak benne; 1948 után a Szakszervezetek Móricz Zsigmond Művelődési Házaként lett ismert, és mozit is működtettek benne. 

Sétánkat a Kálvineum épületeinél fejeztük be. Még 1902-ben építették, 1909-ben mindkét szárnyát emeletesre bővítették, 1926-ban pedig leánynevelő intézetté és polgári iskolává alakították át. Két évvel később ebben az épületben kezdte meg működését a Református Tanítónőképző Intézet és Leánylíceum. Nevezetes az épület még arról is, hogy Vikár Sándor zenetanár kezdeményezésére és irányításával itt kezdődött meg 1939-ben a szervezett zeneoktatás. Vikár hívására érkezett két alkalommal is Kodály Zoltán városunkba, és tartott előadást 1927-ben a színházban, öt évvel később pedig e tanintézet udvarán 1500 dalosnak vezényelte a Magyarokhoz című kánonját. Ezek az épületek az 1980-as évek végétől a Művészeti Szakközépiskola tanárainak és tanulóinak nyújtanak helyet.