Egyre több mutató bizonyítja, hogy a keleti országrész már nem leszakadó térség

– Egyre kevéssé állja meg a helyét az az általánosítás, hogy a keleti országrész le van maradva a nyugati megyékhez képest. Azon dolgozunk, hogy ezek a sztereotípiák megszűnjenek és a valóságban is az északi és északkeleti területek, amelyek nagyon imponáló fejlődést mutattak be az elmúlt években, ne csak felzárkózzanak, hanem az itt élők úgy is érezzék, hogy felzárkóztak az észak-dunántúli térségekhez. Egyre több mutató bizonyítja, hogy a keleti országrész már nem leszakadó térség, a kelet-nyugati fejlettségi különbségek egyre inkább eltűnnek – fogalmazott újságírói kérdésre Navracsics Tibor. 

– Közrejátszik ebben a kormány ipartelepítő politikája is, melynek eredményeként Nyíregyháza, Debrecen, Eger, Miskolc ipari központokká kezdik kinőni magukat, de a jövedelmi statisztikák is egyre inkább azt mutatják, hogy ez a térség folyamatosan zárkózik fel és egy új fejlettségi választóvonal látszik kirajzolódni. A Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld sok szempontból sokkal rosszabb mutatókat produkál, mint az északkeleti térség. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a városban elkészült Kispiac átadására érkezett Mátészalkára. 

– Ez nem egy egyszerű piac, mindig is  találkozási pont volt. Mindenkinek van egy története, egy emléke, ami ide köti, amit jó felidézni. Ízek, illatok, emlékek tartoznak a Kispiachoz. Évekkel ezelőtt átadtuk a városi piacot, ami az egész térségé, ide járnak 30-40 kilométerről is az emberek, s mégis mindenki azt kérdezte, mikor lesz Kispiac – mondta köszöntőjében dr. Hanusi Péter. – A szalkaiaké ez a hely, ez az ő igazi találkozási pontjuk. Név szerint ismerik azokat a gazdákat, gazdasszonyokat, akik idehozzák a portékáikat. A nevüket adják ahhoz, hogy amit kínálnak, az a legjobb minőség, és tudják, bármi is történik a világban, rájuk lehet számítani. A logisztikai lánc soha nem akadozik, megtermelik a paprikát, a paradicsomot, a virágot – érzékeltette a létesítmény fontosságát, a városlakók életében betöltött szerepét Mátészalka polgármestere. Emlékeztetett rá, az átadással egy ötvenéves álom vált valóra.

Új nevet keresnek

– Minden városvezetés próbálkozott azzal, hogy ez szépen kialakuljon, s most végre átadhatjuk. S talán itt az ideje, hogy a helyiek új nevet is találjanak hozzá – jegyezte meg a városvezető és adatokkal is alátámasztotta kijelentését.

A több mint 800 millió forintos uniós és hazai pályázati támogatással elkészült felújítás eredménye egy 1262 négyzetméteres épület, aminek 10 méteres a belmagassága, 48 méter hosszú és 42 méter széles. – Nem biztos, hogy továbbra is a Kispiac a legjobb név, de a szalkaiak ezt is megoldják – tette hozzá. Reméli, hogy a használatbavételi és működési engedély mihamarabb megérkezik, mert azt szeretnék, ha húsvétra már a szalkaiak és a térségben élők itt vásárolhatnának. 

– Jó érzés itt lenni – ismerte el Kovács Sándor, s a térség országgyűlési képviselője felidézte, mennyi nehézséget kellett ahhoz legyőzni, hogy a Kispiac elkészülhessen; az újabb és újabb időpont- módosítások után menet közben derült ki, hogy uniós forrást nem lehet magántulajdonú épületek fejlesztéséhez felhasználni, de ezt is megoldották. A minisztertől a működési engedély megszerzéséhez vezető út meggyorsítását kérte, majd azt kívánta, mindenki érezze magát otthon a piacon a szó agorás értelmében is.
Az átadáson jelenlévők pedig meg is kóstolhatták, milyen elképesztően finom helyi termékeket kínálnak itt a vásárlóknak.

– Egy állandó vásárlója már biztosan lesz a piacnak –  ígérte Román István. A vármegyei főispán elmondta, a mátészalkai Kispiac mellett Szabolcs-Szatmár-Beregben több mint 100 piac újult meg vagy épült az elmúlt években, illetve áll már átadás előtt.

– Ehhez hasonló közösségi terek számos településünkön találhatóak. Példaértékű ezen a téren is a vármegyei fejlődés – tette hozzá.

Kereskedelmi központ

– A piac mindig jelentős szerepet játszik egy település, egy közösség életében – erősítette meg az előtte szólók gondolatait dr. Navracsics Tibor, s kifejtette: tudunk olyan közösségekről, amelyek egy piac miatt jöttek létre, s játszottak, játszanak jelentős szerepet az emberiség történelmében.
– Amiről eddig nem esett szó, az a közösségépítő gyakorlat. Az elmúlt 50 év azt mutatja, milyen nehéz közösségi érdeket összehozni magánérdekekből. Különösen akkor, ha nem tudjuk megteremteni azt a közös pontot, amelyben mindenki meglátja a magáét. A magánérdekek apró szeleteit összeadva nem csupán a magánérdekek összege jön ki, hanem egy minőségileg magasabb, jobb kategória: a közérdek. Erre kiváló példa, ahogy itt Mátészalkán a Kispiac végre megújult. 
– A közösségépítési gyakorlat azért lehetett sikeres, mert az itt lévő vállalkozók is megértették, ha nem csak a magánérdekeket követik, hanem hajlandók azon túl tekinteni, akkor megtalálnak egy sokkal nemesebb dolgot, a közérdeket, amivel mindenki jobban jár.
– Reméljük, hogy amikor belakják a mátészalkaiak a Kispiacot, nemcsak a város, hanem a térség kereskedelmi központjává is válik – méltón Mátészalka kereskedelmi központi múltjához és hagyományaihoz. S bízom benne, azt is megérjük, hogy eljön az az idő, amikor az országban is össze tudunk így fogni a közösségi érdekekért – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki azt kívánta a helyieknek, minél gyakrabban tapasztalják meg a jó közösség erejét és érezzék, milyen jó abban élni, és a közös erőfeszítéssel fontos célokat elérni.