Eredmények, feladatok és sok-sok kihívás

Ugyan a világpolitika eseményei, így a szomszédunkban dúló háború s a szankciók következményei megnehezítették a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat gazdálkodását, a 2023-ra tervezett feladatokat el tudták végezni, a vármegye előreléphetett a terület- és településfejlesztés, a foglalkoztatás és a hulladékgazdálkodás terén egyaránt. Seszták Oszkár, a vármegyei közgyűlés elnöke lapunknak azt mondta: az önkormányzat saját pályázati programjait nem befolyásolta sem a háború, sem a brüsszeli akadékoskodás.

– A TOP Plusz program végrehajtásában nagy segítségünkre volt a kormány, mely a brüsszeli források megérkezéséig a központi költségvetésből megelőlegezte a szükséges forrásokat, így nem érzékeltünk problémát a pályázatok finanszírozásával kapcsolatban, az előzetesen meghatározott célokat pedig elértük. Ebben a programban a forráskeret az elkövetkező hét évre – a nyíregyházival együtt – 166,29 milliárd forint, ebből 64,93 milliárd forintot már lekötöttünk. Eredményesnek ítéltünk 220 pályázatot, s a támogatási szerződéseket is megkötöttük. Ezek között vannak infrastrukturális beruházások, a kultúrát, az oktatást és az egészségügyet érintő projektek is – mondta az elnök, aki az önkormányzat kiemelt feladatáról, a foglalkoztatottság javításáról is beszélt.

A munka nem csak pénzkereset

– Pár évvel ezelőtt még nem gondoltuk volna, hogy a munkaerőhiány okoz majd komoly gondokat a térségben, márpedig most ez a helyzet. A munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos (a KSH adatai szerint 2023 IV. negyedévében), Nyíregyházán ez az arány 2,12 százalék (2023. 12. 20-ai állapot – Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat), de vannak olyan térségek, ahol 10,5 százalék fölötti. 
– Az előttünk álló időszakban sok új cég kezdi meg a vármegyében a működését, nekünk pedig erre fel kell készülnünk – azt már most is érzékeljük, hogy a nagyfoglalkoztatók igényei a képzésre és az átképzésre vonatkoznak. A foglalkoztatás növelése és a munkaerőpiaci szereplők összefogása érdekében munkacsoportokat hoztunk létre, és komplex programok indulnak a helyi munkaerő helyzetbe hozására. Nagy kihívást jelent elérni azokat az embereket, akik nem szerepelnek a munkaügyi nyilvántartásban. Egy kiterjedt és sokrétű program segítségével azon dolgozunk, hogy őket képzéssel, átképzéssel, különböző támogatásokkal munkába állítsuk. Abban bízunk, hogy találunk még néhány ezer vagy akár néhány tízezer olyan embert, akik dolgozni akarnak, ez pedig azért égetően fontos, mert pár éven belül több ezer új munkahely jön létre, külföldi munkavállalókat pedig csak a legvégső esetben szeretnénk alkalmazni. Az előkészítés gőzerővel folyik, remélem, hogy tavasszal ki tudjuk írni az első munkaerőpiaci támogatásokra vonatkozó pályázatokat – mondta Seszták Oszkár, és hozzátette: a közmunkaprogram az elmúlt években egyre inkább visszaszorult, mert sokan találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon, ám azokat sem szabad magukra hagyni, akik idősebbek, alulképzettek vagy mentális állapotuk miatt csak a közmunkaprogramban vehetnek részt. 

Identitáserősítő hívószó

Elmondta: a vármegyei szilárdhulladék-gazdálkodási társulásnak tavaly is sok feladata volt: a Tisza ETT segítségével Kárpátalján szilárdhulladék-lerakó épült, a vármegyei hulladékgazdálkodási társulás pedig egy 7,5 milliárdos projektet fejezett be: ebből Nagyecseden, Kisvárdán és Nyíregyházán is fejlesztéseket hajtottak végre. 

– Az új hulladékgazdálkodási koncessziónak megfelelően a feladatellátás immár a Mohu hatáskörébe tartozik, a társulás cége vállalkozóként folytatja a tevékenységét. Edényzettel jól el van látva a lakosság, vannak komposztálók, gyűjtőedények, de maradt egy terület, ahol folyamatosan dolgozni kell, ez pedig a szemléletformálás. Erre változatlanul szükség van, és nagyon lényeges a fiatalok megszólítása, hiszen e program sikere hosszú távon rajtuk múlik – jelentette ki.

– Az emlékév legnagyobb nyeresége a számos nagy sikerű rendezvény, kiadvány s közösséget összekovácsoló program mellett, hogy megtaláltuk azt az identitáserősítő hívószót, amit mindenki magáénak érez, ez pedig a Himnusz földje. Korábban is sok mindennel próbálkoztunk, ilyen volt a Tündérmező vagy az Európa kapuja, de a Himnusz-emlékév kellett ahhoz, hogy erre rátaláljunk. Ez egy olyan identitást megerősítő s büszkeséget adó hívószó, amit a jövőben is használni fogunk. Bár az emlékév lezárult, nincs vége a programnak, s igyekszünk ezt minden ehhez kapcsolódó tevékenységünkbe beépíteni – emelte ki Seszták Oszkár, aki a két éve tartó ukrán–orosz háború vármegyénket érintő következményeiről is beszélt.

Hátrány éri a gazdálkodókat

– Az első hetekben, hónapokban a menekültek fogadása, ellátása, a humanitárius segítségnyújtás megszervezése óriási munkát adott a határ menti települések polgármestereinek, lakóinak és a civil szervezeteknek. A vármegyei önkormányzatot ez már akkor is inkább a feladatok szervezésében és a felelősségvállalásban érintette. Sajnos elindult a kárpátaljai magyar közösség exodusa, sokan közülük a vármegyénkben maradtak. Természetesen nagyon örülünk nekik, hiszen képzettek, magyar identitásúak, ám ezzel a folyamattal az ottani magyar kisebbség, hasonlóan a vajdaságihoz, nagy veszélybe került. Többek között azért is lenne nagyon fontos, hogy minél rövidebb időn belül véget érjen a háború, hogy a kárpátaljai magyarságot meg tudjuk őrizni a szülőföldjén – mondta az elnök, és hozzátette: a háború rosszul érinti a magyar gazdákat is.
– Ömlik be hozzánk az az ukrán gabona, melynek termesztése során a gazdálkodóknak nem ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint amiket az uniós, így a magyar gazdáknak. Nemcsak a mezőgazdaságból élőket éri hátrány, de a fuvarozókat is, hiszen ukrán „kollégáik” jóval olcsóbb árakat tudnak kínálni, így a hazai cégek nagyon sok megrendeléstől esnek el. Mindez nem csak nálunk jelent problémát, egyre erőteljesebben tiltakoznak a német, az olasz vagy a francia gazdálkodók és fuvarozók is. Nemrégiben Brüsszelben jártam, és én magam is tapasztaltam azt a feszültséget, ami immár szinte egész Európát jellemzi. Az uniós tüntetések nem csupán az ukrán gabona importjával szembeni tiltakozásról szólnak. A gazdákra óriási terhet ró a környezetvédelmi előírások betartása, és amíg ez számukra kötelező, addig számos térségből olcsó, ellen­őrizetlen termékek érkeznek az unióba. A világ összes problémáját az európai emberek nem tudják megoldani, ezeket az egyébként nagyon fontos környezetvédelmi normákat a világ minden részén be kellene tartani és tartatni – jelentette ki a közgyűlés elnöke, aki az idei év fontos eseményéről, az önkormányzati és az európai uniós választásról is beszélt.

A június 9-ére kiírt választásokkal összefüggésben kiemelte, hogy minden választás megszervezése a vármegyei jegyző hatáskörébe tartozik, és mivel egyszerre rendezik a három voksolást, ez fokozott szervezési és logisztikai kihívást jelent.
– Az önkormányzati és EP-választás mellett nemzetiségi választás is lesz, de azt gondolom, hogy felkészült szakembereink vannak, akik sikerrel veszik ezt az akadályt is – tette hozzá.