Pénz – nem hullik az ölünkbe

Megkeressük, félretesszük, elköltjük, kölcsönkérjük, mi az? A pénz, mely életünk minden részét átszövi, rengeteg döntésünk kapcsolódik hozzá, s hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk róla, már gyerekkorban megtanítják szüleink, hogyan bánjunk vele. A családi minta később is meghatározza, mennyit teszünk félre, mire költünk, és egyáltalán el tudunk-e igazodni a pénzügyi lehetőségek világában. Jó hír, hogy mint minden más, a pénzügyi tudatosság is tanulható, számos program indult el ezen a területen, közöttük az egyik legszélesebb rétegeket megmozgató a Pénz7. 
A Pénziránytű Alapítvány összegzést is közreadott az idei eseménysorozatról, mely szerint rekordszámú diák csatlakozott ebben az évben is a Pénz7-hez. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 84 tan­intézményéből több mint 12 ezer tanuló. Mintegy 1150 tanórát tartottak a témahéten pénzügyi és vállalkozói önkéntesek segítségével. Mi is megkérdeztünk tanárt, pszichológust és szülőket, ők hogyan nevelik pénzügyi tudatosságra a felnövekvő generációkat. 
– A számlabiztonság, a biztonságos jelszóhasználat volt a fő téma az idén a Pénz7 óráin – mondta el Szántó Alfréd, a nyírteleki Szent Anna Katolikus Általános Iskola tanítója, technika szakos tanára, aki a pénzügyi tudatosság témaheteket tartja az iskolában. – A mai világban a fiatalok már mindent az interneten keresztül bonyolítanak le, ott vásárolnak, ha van számlájuk, bankkártyájuk, akkor fizetnek is azon keresztül, ezért fontos megtanítani őket nehezen feltörhető jelszavakra, s hogy ne adják ki adataikat idegeneknek. Ezekről a témákról sokat hallanak máshol is, a kisebbekkel játékokba, szituációs gyakorlatokba ágyazzuk a feladatokat, a nagyobbakkal beszélgetünk róluk, és a gyakorlatban is megnézzük, hogyan történik pl. egy internetes vásárlás, mik a veszélyei az online pénzkezelésnek – sorolta a tanár. Szántó Alfréd hozzátette, azok a gyerekek tudnak jól bánni a pénzzel, akiknek van zsebpénzük, és közvetlenül megtapasztalják, mire, mennyit költsenek. A szerényebb anyagiakkal rendelkező családokban sajnos nincs gyakorlati tapasztalatuk a gyerekeknek, hogyan kezeljék a pénzt. 
Megtudtuk, a tematikus foglalkozásokat alsó és felső tagozaton is beiktatják a tanórák közé, olyan témákról is tanulnak, mint a hitelfelvétel kockázatai, hogyan lehet a különböző hiteleket összehasonlítani, miért fontos időben fizetni a törlesztőrészleteket. S természetesen a pénzügyi megtakarításokról is beszélgetnek, hiszen az átszövi az emberek egész életét. 

Játékok, virtuális vállalkozások 

A szakemberek szerint játékos tanulással már egészen korán, 2-3 éves korban érdemes elkezdeni a pénzügyi nevelést, erre a célra számtalan társasjátékot találunk, amelyekkel elsősorban a pénzköltést, a pénz okos használatát sajátíthatják el a fiatalok. A Gazdálkodj okosan! az egyik legautentikusabb közösségi játék, a családok nagy kedvence. S ha valaki el szeretne merülni ebben a világban, ott az éremgyűjtő, a dobókockás, a kuponos játék, a bevásárlólista, a költségvetés-készítés, hogy csak néhány típust említsünk. Egyszerűen rákereshetünk az interneten is ezekre a játékokra, hiszen a mai gyerekek az online térben is szívesen kalandoznak a játékok között, a tinik egyik kedvence a Hotel Tycoon, mely több érdekes, a mikroökonómiából és pénzügytanból is ismert tényezőre és fogalomra világít rá, úgymint a beruházásra, a saját tőkearányos hozamra vagy a likviditásmenedzsmentre. 
A játékok többségéből megtanulható mikor és mire használjuk fel a jövedelmünket, mennyit tegyünk félre, mire vegyünk fel hitelt, mennyi kölcsöntörlesztést engedhetünk meg magunknak, valamint hogyan alakítsuk okosan a mindennapi élettel járó kiadásainkat. 

Fáradságos munka árán 

– Szokták mondani, hogy a mai fiatalok szeretnek költekezni, s bizony a fogyasztói társadalom folyamatosan vásárlásra is ösztönzi őket. Régi mondás, hogy mindenki addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér! Jó, ha megértik a gyerekek is, ha valamire nincs pénz, gyűjteni kell rá. Nekem ezen a téren az a legfontosabb, hogy megtanítsam a gyerekeimnek, nem veszünk meg mindent rögtön, amit a szemünk meglát és megkíván, mert bizony a hó végére gyorsan kiürülne a pénztárcánk, ha így tennénk – mondta el kérdésünkre Kozma M. Zsuzsanna. Az édesanyától megkérdeztük, miért tartja fontosnak a heti zsebpénzt, s mi a véleménye a gyerekek részére fenntartott bankszámlákról, bankkártyákról. Elmondta, zsebpénzt már egész kis koruktól adott fiainak, hozzátette, ne édességre költsék el, valami értelmes dologra: játékra, írószerekre gyűjtsenek, biciklire, így érzékeltetni tudta velük, minek mennyi az ára, mire telik a zsebpénzükből, és mire kell hosszabb ideig félretenniük.
– Bankszámlája csak a gimnazista fiamnak van, aki 16 éves elmúlt, és biztonságosan tudja a bankkártyáját is használni. Csak annyit töltök fel rá, amennyivel okosan gazdálkodik egy kamasz, nem többet, nem kevesebbet. A nagyobbik gyerek már diákmunkát is vállal nyaranta, így megtapasztalja, mit jelent megbecsülni azt a pénzt, amiért fáradságos munka árán megdolgozott. 

A kivárásra tanít meg a gyűjtögetés

Sok mindenről árulkodik, ahogyan a pénzről beszélünk. „Dől a lé.” Mit üzen ez a mondat? Van pénz, a pénznek nincs értéke, nem nehéz megkeresni,  költhetjük, szórhatjuk két marékkal. Egészen más az üzenete annak, amikor azt halljuk: „Fiam, akkor nyaralunk, ha összekuporgatjuk rá a pénzt.” Szimpla mondatok, de velős mondanivaló van mögöttük.
 – A mai világban gyorsan akarnak megszerezni mindent az emberek. Pszichológiai szempontból azért lehet fontos a takarékoskodás, a gyűjtögetés a gyerekek életében is, hogy megtapasztalják a várakozást, ahogyan a pszichológiában használjuk a kifejezést: a késleltetést, ami ugyanúgy fontos egy cél elérésénél, mint az érzelmek és indulatok kifejezésénél vagy megfékezésénél. 
– Tehát amikor gyűjtögetünk, akkor kivárunk valamit, türelemmel, átgondoltan. Ezt a képességünket a pénz kezelése révén, a félretett forintok gyűjtögetése közben is fejleszthetjük – fűzte hozzá a témához Oláh Gabriella szakpszichológus.