A kulcsszó ismét a szeretet

V. Kulcsár Ildikó író Nyíregyházán mutatja be nemrégiben megjelent új könyvét.

V. Kulcsár Ildikó tizenkettedik kötetét mutatja be a nyíregyházi Kodály-iskolában

A Váci Mihály Társaság Kulturális Egyesület meghívására ismét a megyeszékhelyre érkezik V. Kulcsár Ildikó újságíró, aki új, Anyák, nagyik és más szent őrültek című könyvét mutatja be a Kodály-iskolában. Az immáron tizenkét kötetes íróval Erdei Nagy Ibolya szerkesztő beszélget, majd a közönség is felteheti kérdéseit.

Szülőknek, pedagógusoknak

– Már tavaly novemberben is hatalmas volt az érdeklődés Ildikó Bencs-villában tartott előadása iránt. Akkor sokan lemaradtak a szerzői estről, ezért rögtön az előadás után megbeszéltük, hogy keresünk egy újabb időpontot. Nem volt könnyű, hiszen az írónő nagyon elfoglalt, de végül sikerült, így május 24-én, pénteken 17 órától találkozhatnak vele azok, akik korábban elszalasztották az alkalmat – mondta el érdeklődésünkre a szervező egyesület elnöke.

Stick Gyula hozzátette: V. Kulcsár Ildikó úgy véli, hogy a közéletből és a családok mindennapjaiból leginkább a derű, az irónia, az önirónia, a hála és a megbocsátás képessége hiányzik. Azért járja az országot, hogy segítsen szülőknek, nagyszülőknek, időseknek, fiataloknak és pedagógusoknak egy harmonikusabb, gyermekbarát világ megteremtésében. A témában több kötetet is jegyez, ilyen a Segítség, nyakunkon a családunk!, a Kölykök, dilik, szerelem, a Ne félj, mesélj! vagy a Szeretetvár.

Megint beletrafált

A jövő pénteki közönségtalálkozó apropója tehát az új könyv megjelenése, melyről Erdélyi Z. Ágnes író, újságíró így írt: „Ildi megint beletrafál, ahogy már nem először, legújabb könyvében is meg tudja ragadni a hétköznapiban a különlegest. Hiszen miközben folydogál – mit folydogál, száguld, rohan! – az életünk, zajlik körülöttünk a világ is. Sírunk, nevetünk, küszködünk, örülünk, egyszer csak felpillantunk a munkából, a háztartásból, a gyereknevelésből, a monoton mindennapokból – és kiderül, a gyerekek felnőttek, az unokák iskolába mennek, férjünk halántéka deresedik –, és még mindig mi, nők oldjuk meg a legkacifántosabb helyzeteket is a rajongva szeretett családunkban. A kulcsszó a tizenkettedik V. Kulcsár-könyvben is a szeretet – talán emiatt van, hogy mosolygunk ugyan, de szinte mindegyik történet végére elfutja a szemünket a könny.”