„Az író nem várhat az ihletre”

– Nincsenek fantasztikusabb témák azoknál, mint amelyek körülvesznek bennünket – véli Csabai László. . – Teljesen mind- egy, hogy egy író hová születik, vagy hogy milyen nyelven ír: az a fontos, hogy tudjon gazdálkodni abból, ami körbeveszi – ezt vallja a nyíregyházi szerző, Csabai László, akinek nemrégiben két könyvét is megismerhették az érdeklődők a vármegyei könyvtárban. 
A Sherlock Holmes Nyárligeten és a Rákosival az ágyban a Corvina, illetve a Magvető jóvoltából kerülhetett a könyvesboltok polcaira – előbbi kiadó igazgatója, a szerző több kötetének szerkesztője, Király Levente is részt vett a beszélgetésen dr. Mercs István irodalomtörténész mellett. 

A detektív nálunk nyomoz 

A Rákosival az ágyban egy szubjektív történelemkönyv, amelynek nyárligeti hőseit követve jutunk el az I. világháborútól napjainkig. Megelevenednek a két világháború és a forradalmak hétköznapjai, az újrakezdés, a lakosságcsere, a Rákosi-korszak, majd a hatvanas-nyolcvanas évek konszolidált-fásult szocializmusa, s végül a rendszerváltás körüli, utáni időszak – minden történet kitalált, de ahogy a szerző megjegyzi: ezek az események akár meg is történhettek volna. 
Helyi parasztok, tirpákok, magyarok, oroszok, régi és új potentátok szerepelnek a novellákban, mindig valamilyen kiélezett történelmi szituációban. A történetek nagy szeretettel és finom humorral mutatják be, ahogy a nagypolitika egy kisváros és környezete életében helyi szintre „fordítódik”. A történetek egy része Nyárligeten játszódik – ez a Csabai László minden könyvében visszatérő helyszín nem azonos Nyíregyházával, bár kétségkívül hasonlít rá –, sok eseményt helyezett beregi környezetbe, valamint megjelenik egy szibériai helyszín is. 
A Sherlock Holmes Nyárligeten című könyvben Kelet-Magyarországra érkezik az angol magándetektív, hogy helybéli kollégájával, Schiffer Árpáddal felderítsék egy potentát meggyilkolásának körülményeit. 1931-ben járunk, a gazdasági válság mélypontján, a regény azonban a legkevésbé sem sötét árnyalatú, a helyi szokásokkal szembesülő Holmes pedig nem győz csodálkozni. A történet három évvel később játszódik, mint Csabai László Sherlock Holmes Budapesten című kötete, ami 2021-ben jelent meg. A friss könyvben, ami kvázi folytatása az előzőnek, a detektív és a társa már összeszokott párost alkotnak. Mind a két kötet szociográfia és krimi is egyben. Ahogy Csabai László fogalmazott: beült egy időgépbe, hogy megnézze, milyen volt Budapest az 1920-as évek végén, és megírta, amit látott, de ez történt a második könyvnél is, csak éppen nyárligeti helyszínekkel. 
– A Covid alatt a gyerekkönyvek mellett az ún. rejtvénykönyvek fogytak a legjobban, tőlem pedig a kiadó olyan novellákat kért, amikben megoldandó feladatok vannak. Én ettől egy kicsit többet teljesítettem: ebből lett a Sherlock Holmes Budapesten. Levente felhívott, s megkérdezte, lenne-e ehhez kedvem, és mire letettük a telefont, már összeállt a fejemben az egész cselekmény. Olyan sikere volt, hogy immár a folytatás is elkészült – mondta. 

Olyanok, mint a bányászok 

A beszélgetés során szó esett az írói módszerekről is, Csabai László pedig úgy fogalmazott: az író nem várhat az ihletre. Szerinte a szerzők olyanok, mint a bányászok: ők sem mondhatják, hogy nincs erejük dolgozni. 
– A visszaidézett valóság nem lehet azonos a valósággal, az ugyanis ábrázolhatatlan, az illúzióját kell megteremteni – ez az író feladata – mondta, és hozzátette: az írásai mögött rengeteg olvasmányélmény és rengeteg figyelem van. 
– Nincsenek fantasztikusabb témák azoknál, mint amelyek körülvesznek bennünket. A Rákosival az ágyban novellái között megjelenik például a konzervgyár – annak idején összesen csupán három napot dolgoztam ott, de minden egyes percére emlékszem. Azt vallom, hogy oda kell figyelni a világra, és meg kell örökíteni, mégpedig cselekményközpontúan, mert nem szabad megnehezíteni a befogadást. És persze humorral, néhol szarkazmussal, mert ez oldja a feszültséget, így ahol csak lehet, meg kell találni a vicc és a poén lehetőségét – tette hozzá. 

Abszurd helyzetek 

– Annak idején a Kalligramban olvastam Laci egy novelláját, és azonnal tudtam, hogy szükségünk van rá, s büszke vagyok arra, hogy el tudtuk csábítani a Magvetőhöz – mesélte Király Levente, aki 9 évig dolgozott a kiadónál. Mint mondta, azért működnek Csabai László írásai, mert soha nem tudhatjuk, hogy a következő sorban vagy oldalon mi fog következni. – Olyan szereplők kerülnek abszurd helyzetbe, akikről ezt soha nem gondolnánk, mégis mindennek megvan a logikája – mondta.