Többmilliárdos kár keletkezett Szabolcsban

Több mint száz embert kellett rokonoknál elhelyezni, az egyik legnagyobb gondot pedig az áramellátás, pontosabban annak hiánya okozta.

Mátyás László vezető falugazdász akkor azt mondta: a belvíz miatt 15,5 hektár szántó, rét és legelő szenvedett 1,6 milliárdos kárt, a vízzel borított, átnedvesedett terület nagysága meghaladja a 39 ezer hektárt, a kár 1,93 milliárd forint. A vihar és a jég közel 13 ezer hektáron pusztított, itt 800 millióra becsülik a kárt. A belvizes átnedvesedett, vihar és jégkárt szenvedett zöldségesek, gyümölcsösök és a vetetlen területek nagysága meghaladja a 20 ezer hektárt, itt a kár mértékét 1,1 milliárdosra becsülik. Ez közel 5,5 milliárd forint, s ehhez jön még az erdőterületeken is milliárdokban mérhető pusztítás. Mezőgazdasági épületeket sem kímélt a rendkívüli időjárás: külterületen 302, belterületen 1180 melléképület rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben.

Viharkárok rendezése

Négyszázmilliósra becsülte a június 14-i vihar okozta károkat a geszterédi önkormányzat. Vitkovics Béla polgármester elmondása szerint 600 épület sérült meg, ezek közül 35-ben komoly károk keletkeztek, komplett tetőszerkezet ment tönkre, fal omlott le. Két ház dőlt össze, közülük az egyik lakatlan volt, a másikra volt biztosítás kötve, tulajdonosai új házat vesznek majd a kártérítés összegéből. A biztosításoknak még csak egy részét fizették ki, másik része folyatmatban van, ezek gyorsításába azonban a hivatal nem tud érdemben beleszólni.

A megrongálódott épületek 95 százalékát kívülről már helyreállíották, ahol biztosítás nem volt, ott önerőből oldották meg. Öt lakásban van még komoly probléma, ahol a lakóknak semmi pénzük, őket, ahogy több más családot is, a Vöröskereszt segíti majd építőanyaggal – a helyreállítás munkáit náluk az önkormányzat oldja meg. – A helyzet súlyosnak ítélem meg – mondja a polgármester. – Ez egy szegény község, és az embereknek a vihar miatt azt a kis tartalékukat is mozgósítaniuk kellett, ami volt. Hiába próbálunk meg minél több embert foglalkoztatni, mindenkit nem lehet, munka nincs, a lakosok jó része egyik napról a másikra él.

A viharban egyik legsúlyosabban érintett Szakoly polgármesteri hivatalát is megkerestük, azonban az alpolgármester távollétében a jegyző nem kívánt rendelkezésünkre állni, elmondása szerint csak a jövő héten tudnak majd információkkal szolgálni.

Kisléta magára maradt

– Magunkra maradtunk, így érzi az egész falu, pedig mi is ennek az országnak a része vagyunk – panaszolja elkeseredetten Pénzes Sándor kislétai polgármester. – A megyei közgyűlés elnökével együtt itt volt országgyűlési képviselőnk, Simon Miklós is, ám csak annyit tudott mondani: „üres a kassza”. Pedig legalább 300 milliós kár keletkezett az ingatlanokban, aki tudta, helyreállította kölcsönből, baráti, rokoni segítségből, de 7 épület teteje még mindig kritikus állapotban van, kettőt máig csak a fólia védi, már amennyire védi.

Mindenki azt mondta, itt volt a második legsúlyosabb helyzet Szakoly után, de a vis major keretből kiutalt 2,2 millió forinton kívül egyetlen fillért sem láttunk. Amit kaptunk, az is éppcsak fedezte a már kiosztott 11 ezer négyzetméternyi fólia, a lecek, szegek és az aznapi mentés költségeit. Már csak a Vöröskeresztben bízunk, mely régóta ígéri, hogy hoz építőanyagot. A biztosító? Független szakértő állapította meg, hogy az iskolában 2,9 milliós a kár, a tető megrongálódott, a kupola beszakadt, 4 tanterem beázott, számítástecnikai eszközök mentek tönkre, erre a biztosító megállapította, hogy szerintük 155 ezer a kár, és tízezer forint önerő levonásával utalta a pénzt.

A balkányi hölgy hiába telefonál

– Lassan két hónap telt el, de még mindig nem láttunk pénzt – mondja egy nevének elhallgatását kérő balkányi hölgy, attól tartva, hogy még tovább húznák az ügyét. – Megemelte a palát a vihar és aláverte az ömlő esőt, 3 szobánk ázott be. A gyors reagálással nem volt gond, 10 napon belül felmérték a kárt, én az összeget sem vitatom, de azóta hiába telefonálgatok, mindig van valami ürügy, miért nem fizetnek még. Nem is nekem fáj igazán, hanem idős szomszédomnak, aki ugyanebben a cipőben jár, de neki nincs pénze, hogy gyorsan javíttasson. Neki is én telefonálgatok, hiába.

A Vöröskereszt a megye 10 településén összesen 165 családon tud segíteni, akiknek építőanyagokat – téglát, cserepet, hullámpalát és a tetőszerkezethez szükséges fát – szállít. A segélyszervezet saját kataszrófakeretéből 6 millió forintot tudott áldozni a megyei viharkárok enyhítésére, s csak azokat a családokat állt módjában támogatni, melyeknek sem biztosításuk, sem saját erejük nem volt. Új igények fogadására már nem tudnak vállalkozni, az akció lezárult. Az építőanyagok kiszállítása jövő héten kezdődik.

Szó sincs központi kárenyhítésről

A kormány nem rendelt el központi kárfelmérést a szabolcs-szatmár-beregi jégverés után, magyarán központi kárenyhítésről sincs szó. A magántulajdonban keletkezett kárt a biztosítás esetén biztosító rendezi. Ellenkező esetben nincs, aki megtérítse a veszteséget. Az elmúlt időszak természeti csapásai megerősítik azt a tételt, hogy érdemes biztosítást kötni – tudtuk meg a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság illetékesétől.

- KM -

• Letépett tetők, leszakadt vezetékek Szabolcsban
• Balkányban letarolta a vihar a Kossuth-parkot
• Segítséget kérnek, támogatásra várnak Szakolyban
• Vihar után: Ha baj lenne, segítséget sem tudnánk kérni