2007.07.20 11:38; Frissítve: 2007.07.20 11:38


A nyári diákmunka is TB köteles

A törvény szerint az minősül fiatal munkavállalónak, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt az iskolai szünet alatt a 15. életévét betöltött, nappali rendszerű iskolai képzésben részt vevő tanuló is létesíthet, ha…

2. rész: A diákok munkavégzésének leggyakoribb, pénzbeli díjazással is járó esetei adózási szempontból:

A közép vagy felsõfokú oktatásban résztvevõ diákok szakmai gyakorlata:
Amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlata idején a mindenkori minimálbér 15%-át meghaladó díjazásban részesül, úgy az a feletti rész már egyéb jövedelemnek minõsül, mely személyi jövedelemadó, és százalékos EHO fizetési kötelezettséggel jár . Ha a szakmai gyakorlat idejére kapott díjazás ezt a mértéket nem haladja meg, akkor adóterhet nem viselõ járandóságnak minõsül a személyi jövedelemadó törvény értelmében, tehát a rá esõ adót nem kell megfizetni.

Ha a diák csak adóterhet nem viselõ járandóságban részesül, akkor adóbevallást sem kell benyújtani és adófizetési kötelezettség sem terheli. Más a helyzet, ha a fenti díjazáson kívül egyéb vagy bármilyen más jogcímen is szerez jövedelmet a fiatal, mert akkor már adóbevallást kell benyújtani és adófizetésre is sor kerülhet.

Munkaviszony:

Szintén eléggé elterjedt jövedelemszerzési forma, mikor a fiatalt a nyári hónap vagy hónapok idejére munkavállalóként munkaviszonyban foglalkoztatják. Munkavállaló az lehet, aki a 16. évét betöltötte, illetve törvényes képviselõjének hozzájárulásával a 15. életévét betöltött tanuló az iskolai szünet alatt. A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minõsül, mely adó és járulék köteles.

Megbízási jogviszony:

Ez a szerzõdés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az ún. önálló tevékenység kategóriájába tartozik, ahol a jövedelem kiszámításánál választható a 10% költséghányad elszámolása, vagy a tételes költségelszámolás. Az e módszerekkel meghatározott jövedelem az adótábla szerint adózik.

Még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy az adóterhet nem viselõ járandóság kivételével minden említett jövedelemfajta esetén bevallást kell adnia a fiatalnak, az adóévet követõ év május 20-ig. Fontos tudnivaló, hogy bármely jövedelem csak akkor fizethetõ ki, ha a diák rendelkezik adóazonosító jellel, ami az adóhivatal ügyfélszolgálatainál igényelhetõ.

1. rész: A 16 éven aluli diák munkavállalásához azonban törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, tájékoztatott az Apeh Észak-alföldi Regionális Igazgatósága.
A társadalombiztosításra irányadó jogszabályok nem tesznek különbséget a felnőttként, illetve tanulóként, hallgatóként végzett munka tekintetében. A tanuló, hallgató munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztatható, vagy vele tanulószerződés köthető.
1. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik, így a részére jutatott jövedelem után a foglalkoztató és maga a biztosított is az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét.
A munkaviszonyban álló, nappali tagozatos tanuló, hallgató nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni (3 %), így e jogviszonya alapján nem válik jogosulttá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira.
2. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási, felhasználási szerződésen alapuló, vállalkozási, bedolgozói vagy segítő családtagként létesített jogviszony) esetében a tanuló, hallgató akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30 %-át, vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét. Amennyiben a biztosítási kötelezettség megállapítható, a járulékfizetési kötelezettséget a már említett általános szabályok szerint kell teljesíteni, ellenkező esetben a foglalkoztatót 11 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
3. Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében – ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel – a járulékalapot képező jövedelem a szerződésben meghatározott díj, mely a szakképzésről szóló törvény szerint legalább a minimálbér 20 %-a. A járulékfizetési kötelezettséget szintén az általános szabályok szerint kell teljesíteni, tételes egészségügyi hozzájárulást azonban nem kell fizetni.

- Galambos Béla -



Cikk ajánlása

Hozzászólok
Mi a véleményed?
Hozzászólások szürése  | 
HOZZÁSZÓLÁS SZÜRÉSE  X opciók bezárása



LEGÚJABB HIREK Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járhatatlan út
Egy hete esett, mégis a mai napig járhatatlan a Rókabokor-Mohos bokori út! - írja olvasónk. tovább »
Vasárnapi útállapot megyénkben
Tájékoztatás a 2012. február 12-én délelőtti és délutáni időszakban a megyében történt téli [...] tovább »
Érpataki népdallal nyerte meg a versenyt
Nyíregyháza - A zsűri elnöki tisztét Sebő Ferenc népzenész, népzenekutató töltötte be. tovább »
Vendégsorok: Sokat dolgoznak?
Vegyes  fogadtatása volt a kormányfő immár hagyományos évértékelőjének. Holdudvara agyondicsérte, [...] tovább »
Elsősegély a babáknak
Nyíregyháza - Baba-Mama Klub várja Sóstóhegy kismamáit tavaly októberétől minden szerdán, délelőtt 9 [...] tovább »
Még több kategóriábol »

feedback

Belépés



Elfelejtetted a jelszavad?
Új felhasználó regisztrálása