A sorsunk ellen nincs gyógyszer

Theseus halott fiától, Hippolytostól búcsúzik
Theseus halott fiától, Hippolytostól búcsúzik - © Fotó: Godó-Révész Rebeka
Kisvárda – A fesztivál lényege: bátor vállalkozásokat bemutatni, nyitottá tenni a nézőket.


Balogh Tibor, a kisvárdai színházi fesztiváli darabok válogatója a Kisvárdai Lapok első számában, a címlapon így ír: „Három éve, a művészeti tanácsadói (válogatói) megbízatásom kezdetekor a határon túl alkotó színházvezetőket éppen arra biztatta fel valaki, hogy verjék ki Kisvárdáról a fesztivált. A saját, őshonos fesztiváljukat. Néhány színházgazda nekibuzdult, másokat visszatartott a nosztalgia vagy a józan ész, s ma nyugodtan jelenthetem: túljelentkezés volt a jubileumi XXX. fesztiválra is.”

A Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Phaedra című klasszikus drámával szerepelt a versenyprogramban. Jean Racine tragédiái közül ez a legkiemelkedőbb, a modern lélektani drámák előzménye. A heroikus küzdelem nem annyira Phaedra (Vajda Gyöngy-
vér) és Hippolytos (Faragó Zénó) között zajlik, hanem Phaedra lelkében: bűnösnek tartja, hogy beleszeret férje első házasságából származó fiába, Hippolytosba, aki azonban nem viszonozza az érzelmeit, hiszen ő Ariciát (Bartha Boróka) szereti. A főhősnő próbál küzdeni ellene, de a sors ellen nincs gyógyszer, nem tud úrrá lenni szenvedélyén, öngyilkos lesz.

Meghökkentő forma

A koncepciózus rendezés a mű egyik alapelemét tette meghatározóvá azzal, hogy a színpadot elárasztotta vízzel, a tengert jelezve ezzel, amelynek több esetben kulcs­szerepe van a műben: többek között Oinone, Phaedra dajkája (Máthé Annamária) úgy lesz öngyilkos, hogy a mély habok örvényébe veti magát. Neptunus, a tenger istene úgy áll bosszút, hogy a tengerből felbukkanó sárkány támadja meg Hippolytost, s emiatt hal meg. A vízben bokáig gázoló szereplők sajátos látványt és hanghatást nyújtanak, időnként papírhajókat indítanak útjukra. Az előre-hátra mozdítható vasfalon a tükröződő víz a különböző megvilágításoknak köszönhetően erős vizuális effektnek bizonyul, valóban látványos a puritán díszlet. Az eredeti szöveget, Somlyó György fordítását sajátos kontrasztba állítja a rendező, Albu István (nevezzük így) újszerű megoldásaival: a tragikus jelenetek a vízben expresszívebbek, nagyobb hatásúak: arccal beleesnek a szereplők, így a tolószékes Theseus, a király (Moşu Norbert-László), aki mikrofonba mondja el bűnbánó gyászbeszédét fia felett. Meghökkentő a kétszereplős, de egynadrágos szerepmegformálás is (Isméné, Aricia bizalmasa – Boros Mária és Panopé, Phaedra udvarhölgye – Tamás Boglár). Ez a fesztivál lényege: bátor vállalkozást bemutatni, nyitottá tenni a nézőket.

Nagyszerű dalok

Sok középiskolás nem szereti a Szigeti veszedelmet, amely kötelező olvasmány, és amelynek szerzője Zrínyi Miklós. Az egri Gárdonyi Géza Színház vendég­előadása, Moravetz Levente–Balásy Szabolcs–Horvát Krisztián–Papp Zoltán: Zrínyi 1566 című rock­musicalje változtathat ezen – még akkor is, ha nem az eposz adja elsősorban a cselekmény alapját, de a szellemiségét igen: a feltétel nélküli hazaszeretetet és az önfeláldozást. Unikális teátrumi helyszínen, a felújított Bagolyvár udvarán volt látható az előadás, amely esetenként harmincszereplős, monumentális tablóképeivel, frappáns, időnként aforisztikus párbeszédeivel, csipetnyi humorával, kitűnő koreográfiával, igényes és szép jelmezeivel és messze nem utolsósorban nagyszerű szövegű és hangszerelésű dalaival minden tekintetben elnyerte a nézők szeretetét és elismerését. A Zrínyit megformáló Sasvári Sándor hiteles szerepmegformálása tette feledhetetlenné az éjszakába nyúló előadást.

– Minya Károly –



Kisvárda.
SZON.HU






hirdetés