Sínen van az adótörvény

A kormány számára kellemetlen

meglepetések nélkül zajlott a

jövő évi

adótörvényekhez és a

vagyonadóhoz benyújtott

módosító javaslatokról

szóló szavazás a parlamentben.

Az európai parlamenti

választáson elszenvedett

súlyos vereség ellenére nem

bomlott meg a szocialista frakció

egysége: csak a kormány által

támogatott módosító

javaslatokat szavazták meg a

képviselők.
Katona Tamás, a

pénzügyi tárca

államtitkárának

zárszavára még saját

frakciójának tagjai sem voltak

kíváncsiak, beszélgettek,

telefonáltak, az ellenzék pedig tapssal

próbálta beléfojtani a

szót.

A jövő évi adócsomag

célja az adórendszer

korszerűsítése, a

versenyképesség javítása, a

munkahelyek megőrzése. Utóbbi

érdekében jelentősen csökken az

élőmunkára rakodó teher, ami

a befektetési kedvet is

ösztönözheti – hangsúlyozta

Katona Tamás. Az

államtitkár hozzátette: a

kormány azért nem

támogatja az adómentes juttatások

kedvezményeinek fenntartását, a

jövedéki adók és az

áfa befagyasztását, mert nem lenne

forrás az élőmunkaterhek

csökkentésére.

Nőnek a terhek

Csaba László

közgazdász, egyetemi tanár szerint a

kormány már régen esedékes

feladatokat próbál most megoldani.

Lapunknak kifejtette: mindezt nem

túlságosan nagy

erőfeszítésekkel teszi, aminek

két oka van. Az egyik, hogy a

kormánypártnak nincs parlamenti

többsége, a másik pedig, hogy a

Nemzetközi Valutaalappal kötött

szerződéshez tartania kell magát.

Az adótörvények

módosításának három

fő eleme van, mondta a szakértő. Az

első, hogy könnyítsen az alsó

középosztály helyzetén, a

második az egyszerűsítés,

valamint a munkáltatói terhek

csökkentése (ez egyébként a

válságkezelő program része),

a harmadik pedig, hogy bevételt

biztosítson az államkassza

számára. Ha azonban

összeszámoljuk a

módosítások kiváltotta

hatásokat (ahogy ezt az adószakemberek

már meg is tették), kiderül, hogy a

terhek összességében a

középosztály és a

munkaadók számára is

növekednek.

Fura dolog

– Fura dolog ez –jegyezte meg a

közgazdász. – De a rendszer

egésze tulajdonképpen a

bevételteremtés irányába

ment el. Viszont, amikor az

adóváltozásokról

beszélünk, azt is figyelembe kell venni,

hogy ezek a

törvénymódosítások nem

5–6 évre szólnak. Hisz

egyelőre nem tudjuk, mit akar majd az új

kormány. Ezért sincs sok

értelme a mostani

módosítások messzemenő

hatásait vizsgálni.

Az ingatlanadó kapcsán a

szakértő még hozzátette:

szerinte azt nem lehet bevezetni, mert nincsenek meg a

bevezetés feltételei. Végül

így összegzett: az

adótörvény

módosításának kedvező

hatásai nem lesznek senkire, csak a

bürokráciát fogja növelni.

A

törvénymódosítások

végszavazását június

29–én tartják.

módosítások

főbb elemei

25 százalékkal

adóznak majd a

kedvezményes juttatások a

korábban tervezett 32 helyett, a

például a meleg

étkezési jegyek,

amelyek kedvezményesen

adható határa

egyébként 18 ezer forint

lesz havonta. A hideg

étkezési jegyek

viszont 95,58 százalékos

kulcs alá esnek majd.

A 25 százalékos kulcs

alá tartoznak majd a

különböző

pénztárak

(például

magánnyugdíj)

befizetései, az

üdülési

utalványok, a

beiskolázási

támogatás, a helyi

bérlet.

Az

internet–előfizetés

támogatása

adómentes lesz, s megmarad az

üzemanyag–megtakarítás

adómentessége havi 100

ezer forintig. Szja–mentes marad

az is, ha a munkáltató a

dolgozó

képzését

támogatja.

Az ingatlan

bérbeadásából

származó

bevételből levonható

az ugyanazon ingatlan után

megfizetett vagyonadó.

A tulajdonos második

ingatlana már nem 30,

csak 15 millióig

adómentes, s az adónak

három kulcsa lesz, 30

millió forintig 0,25

százalék, a 30 - 50

millió forintot meg nem

haladó része után

0,35 százalék, az

adóalap fennmaradó

része után 0,5

százalék.

A szocialisták

támogatták

Kóka

János SZDSZ–es

képviselő azon

javaslatát, ami

2011–től 15 millió

forintban határozza meg a

személyi

jövedelemadó

sávhatárát.

Utóbbi jövőre 5

millió forintra emelkedhet, 17

százalékos kulcs mellett.

Jövőre nem a

minimálbérhez

vagy annak duplájához

kell igazítani az elvárt,

járulékalapot

képező havi bért,

hanem az Állami

Foglalkoztatási Szolgálat

által

összeállított

listához. Utóbbit nemcsak

foglalkozás és

életkor, hanem területi

szempontok alapján is

differenciálni fogják,

vagyis más lesz a

minimálisan bevallandó

bér a fővárosban

és az egyes megyékben,

valamint nem az éppen

aktuális, hanem az egy

évvel korábbi lista lesz

a mérvadó.

Az egyéni

vállalkozók

és a társaság

személyes

közreműködő

tagjainál az összevont

adóalap, vagyis az

adótábla szerint kell

adót fizetni a jövedelem

után, vagyis

ötmillió forintig 17,

afölött pedig 32

százalékos adót.

Így bizonyos szempontból

jobban járnak az

érintettek, mert igénybe

vehetik az

adójóváírást,

amitől eddig elestek. Viszont

több, 11 helyett 27

százalékos

egészségügyi

hozzájárulást kell

majd fizetniük, igaz a

tételes eho megszűnik.

Az egyéni

vállalkozók és a

társas

vállalkozások

közreműködő

tagjának

díjazásánál

is az ÁFSZ (Állami

Foglalkoztatási

Szolgálat)

listáját kell figyelembe

venni. Egy elfogadott

módosító javaslat

szerint, a

főtevékenység

díjazása

számít. Amennyiben

magánszemély több

cégben is

közreműködő, csak

egy társaságban kell az

új szabályok szerint

eljárni, ott, ahol a

tevékenységre

jellemző kereset a legmagasabb.

Ha a lakóingatlanról

szóló

adás-vételi

szerződést a

földhivatalhoz 2009.

június 30–áig

benyújtják, akkor abban

az esetben is csak 20

százalékos

áfát kell

felszámítani, ha a

vételár (vagy egy

részének)

megfizetése a fenti

időpontnál

később

történik. A

kedvezményes 18

százalékos

áfakulcs alá

kerülhet a kereskedelmi

szálláshely

szolgáltatás.

Energiaadó–visszatérítést

kaphat az a cég, amely nem

használ fel energiát,

csak a

működtetéséhez

szükséges technikai

feltöltést végez,

például ha

gáztározót

épít, amit

úgynevezett

párnagázzal tölt

fel, ami a Molnak kedvez.

Hatalmas kedvezményt kapnak azok

a gyógyszergyártó

cégek, amelyek sokat

áldoznak

kutatás-fejlesztésre,

mivel annak összegét

levonhatják a

gyógyszerforgalmazáshoz

kapcsolódó

befizetési

kötelezettségükből.

Ezzel elsősorban a

Richternek kedveskedik a

kormányzat.

Az már minden nagyobb

céget érint, hogy az

iparűzési adó

alapjából mégis

leírható lesz a

kutatás-fejlesztés

közvetlen költsége.

Miközben az

adóparadicsomokba

menekített jövedelmeket

megadóztatják

jövőre, az offshore

helyszínekről hazautalt

adózatlan jövedelmekkel

kapcsolatos amnesztiát

meghosszabbítják az

év végéig,

és a korábbinál

kedvezményesebb 10

százalékos kulcs

alkalmazása mellett.

Az adóparadicsomokkal szembeni

szigor nem vonatkozik majd a

tőzsdén jegyzett

cégekre, illetve

leányvállalataira, az

általuk birtokolt offshore

cégek ugyanis nem

minősülnek

ellenőrzött

külföldi

társaságnak, amelyekkel

kapcsolatban adófizetési

kötelezettség keletkezhet.

- Kavaleczné Hegyi Erika -