2012.09.08. 12:54
Pálinkás József: kemény munkával lehet igazán hasznára lenni a közösségnek
Budapest, 2012. szeptember 8., szombat (MTI) - Kemény munkával és tehetséggel lehet maradandót alkotni és igazán hasznára lenni a közösségnek - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szombaton Budapesten, az ELTE Bolyai Kollégium fennállásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Budapest, 2012. szeptember 8., szombat (MTI) - Kemény munkával és tehetséggel lehet maradandót alkotni és igazán hasznára lenni a közösségnek - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szombaton Budapesten, az ELTE Bolyai Kollégium fennállásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Az MTA elnökének megfogalmazása szerint a szakkollégium olyan képzést nyújt, "olyan körülményeket teremt, amelyek között a hallgatók a tehetségüket legjobban tudják kibontakoztatni saját maguk és hazájuk javára". A szakkollégisták "együttgondolkodva élik meg a tudás megszerzésének, a felismerés különös pillanatának élményeit" tanáraikkal és egymás között - mondta Pálinkás József.
Hangsúlyozta azt is, hogy a szakkollégiumban az elismerés mértéke a teljesítmény. Az MTA elnöke meggyőződésének adott hangot, hogy "a kollégiumnak jövője van", ahol megtalálható annak az igénye, hogy "megismerjük a természetet és a társadalmat".
Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, a Rajk László Szakkollégium volt igazgatója rámutatott: a Bolyai Kollégium a szakkollégiumi rendszer "derékhadához tartozik". Kiemelte, "a szakkollégium hungarikum, (...) egészen sajátos intézmény, (...) jelentős szellemi erő". A szakkollégiumi rendszer segíthet abban, hogy "az ország kitörési pontjait megtalálják" - jegyezte meg.
Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: azok, akik ennek a kollégiumnak az alapítás idején tagjai voltak, mára elismert tudósok lettek. Mint mondta, a szakkollégiumi lét nemcsak az együttélést, hanem az együttgondolkodást is jelenti, amely "minőséget kapcsol be" a kollégiumi életformába, és az egyetemek rendkívüli eszköze arra, hogy a tehetségmentésben teljesítsék feladataikat. Kitért arra: jelenleg nem lehet tudni, hogy a szakkollégiumokat megtarthatja-e az egyetem vagy központi kézbe kerülnek.
Surján Péter, a kollégium korábbi igazgatója felidézte: "a kollégium léte kényszerítő realitássá vált", amikor tömegessé kezdett válni a felsőoktatás, mert meggyőződése szerint "elmélyült elitoktatást jóformán csak a szakkollégiumokon keresztül" lehet folytatni. Annak a véleményének adott hangot: "nem igaz az, hogy háromszáz hallgatónak kell beiratkozni egy-egy szakra". Utalt arra, várják az új finanszírozási stratégiát, amelynek köszönhetően remélik, hogy a szakkollégiumok visszatérhetnek "az extra tudás átadásához".
Szalay Péter, a kollégium jelenlegi igazgatója elmondta: a természettudományos elitképzésre hívták életre az intézményt, ezért kötelességüknek érzi, hogy a tehetségekre odafigyeljenek a tömegessé vált felsőoktatásban.
Patkós András, a kollégium korábbi igazgatója, a Bolyai Kollégium Baráti Kör elnöke felidézte intézményük húsz évének néhány jeles pillanatát, majd Vékás Lajos professzor, aki a kollégium alapításakor volt az ELTE rektora, köszöntötte a részvevőket.
- MTI -