Megtanítják őket segíteni

Akt.:
Vannak iskolák, ahol terápiás kutyák segítenek a gyerekeknek
Vannak iskolák, ahol terápiás kutyák segítenek a gyerekeknek
Szabolcs-Szatmár-Bereg – A vakvezető kutyák nem azért mennek át a zebrán, mert zöldre vált a lámpa; csak vezényszóra lépnek.

Ma már több, különféle fogyatékosságot segítő kutyát tartanak számon: beszélhetünk mozgás- és hallássérült, terápiás, valamint személyi segítő kutyákról – ez utóbbi például az autistákat támogatja abban, hogy kapcsolatot teremtsenek a külvilággal.

A keresztképzett kutyusok a halmozottan sérült embereket, például a kerekesszékbe kényszerült látássérülteket segítik, illetve (epilepszia) roham- vagy vércukorszint-jelző ebeket is képeznek, amelyek gazdájuk életét is megmenthetik.

Egyetlenegy a megyében

– Ahogy a legtöbb területen, úgy a látássérültek esetében is elkülönül egymástól a segítő és a vakvezető kutya. Előbbit azon emberek számára képezik ki, akik valamennyire látnak, de például egyedül élnek, és azt szeretnék, hogy legyen velük egy négylábú társ, aki biztonságérzetet ad. A vakvezető kutyát pedig a világtalan, vagy alig-alig látók veszik igénybe. Ezeknek az ebeknek több vezényszót kell tudniuk, és maximális összhangban kell lenniük a gazdájukkal. A megyében jelenleg egy vakvezető kutya dolgozik – mondta el érdeklődésünkre Nemes-Nagy Tünde. Megdöbbenésemet hallva a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke hozzátette: valószínűleg azért nincsen több, mert a látássérültek elsősorban az önállóságra törekednek.

– Nagyon kevés, évente 12 vakvezető kutyát képeznek Magyarországon, pontosan azért, mert egy négylábú kétéves felkészítése 1,2 millió forintba kerül. Az országos szövetségnek van egy kutyaiskolája Csepelen. Korábban 70 ezer forintot kellett fizetniük a leendő gazdáknak, de két éve már ingyenesen lehet hozzájutni. Gátolhatja az igénylést az is, hogy sok helyre még mindig nem engedik be az ebet – bár Nyíregyháza ilyen szempontból egyre nyitottabb –, vagy például étteremben külön helyiségben ültetik le őket annak ellenére, hogy a kutya magasan képzett, úgynevezett élő segédeszköz. Ez persze nem jelenti azt, hogy önálló döntéseket hoz, csupán a vezényszavakra reagál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem azért indul el a közlekedési lámpánál, mert az zöldre váltott, hanem mert a gazdája kiadta a parancsot, hogy mehetnek – mutatott rá Tünde.

A vakvezető kutya igénylése egyszerű: a megyei egyesület István utcai irodájában ki kell tölteni egy regisztrációs nyomtatványt. Azok élveznek előnyt, akik iskolába vagy dolgozni járnának a négylábúval, illetve akiknek már volt korábban, de elpusztult, és sürgősen szükségük van egy másikra.

– KM-CsA –


Gyermekkorban el kell kezdeni az érzékenyítést

Bors vakvezető, Cooper és Joya mozgássérült-segítő, Risza autistasegítő, Amper terápiás és Kuku hangjelző kutya; ők és gazdáik a főszereplői annak a mesekönyvnek, amelynek célja a gyermekek fogyatékosság és másság iránti érzékenységének korai fejlesztése.

– A gyógypedagógus-szociológus szerző, Loványi Eszter születése óta hallássérült, mindennapi életét Kuku nevű kutyája segíti. Az ő szemszögéből ismerkedhetünk meg olyan hétköznapi hősökkel, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, jobbjukon egy négylábúval, amely tökéletes hidat képez gazdája és a társadalom között. A Kuku és barátai – Ismerjük meg közösen a segítőkutyák világát! című mesekönyv bemutatja a segítő és terápiás kutyák, valamint fogyatékossággal élő gazdáik mindennapjait. A könyv elsősorban 3–12 éves kisgyermekek részére készült, akik Kuku szemszögéből ismerhetik meg a való élet ihlette szereplőket.

– Tapasztalataink szerint ez a korosztály még nagyon nyitott, természetesnek kezeli a sokféleséget, a másságot, ezért fontos, hogy minél korábban legyen lehetőségük tapasztalatokat szerezni erről a területről. Ezáltal fejlődik empátiájuk, számukra nem lesz tabu ez a téma, ellentétben azzal, ahogyan a társadalom ezt gyakran kezeli – mondta el a könyv szerzője.








hirdetés