Hatósági küzdelem a diszkrimináció ellen

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei referense február közepétől új helyen, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének nyíregyházi irodájában, az Országzászló tér 8. szám alatt, a 2. emeleten tartja fogadóóráit.

- Papp Erika -

Az „áttelepülés” első napján, a hatóság munkájáról faggattam dr. Vassné dr. Kemecsei Hedvig ügyvédnőt, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei referensét.

– Hogyan született a gondolat, miszerint ezen túl e szervezetnél fogadja ügyfeleit?
– Úgy kezdődött, hogy 2009. szeptember 1-jétől az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy olyan, az Európai Unió által támogatott projektet indított útjára, melynek az volt a célja, hogy a budapesti székhelyű hatóság minden megyében elérhető legyen az ügyfelek számára. Ezért megyénként egy-egy referenst bíztak meg, hogy a hatóságot képviselje. A projekt száma: TÁMOP 5-5-5. Elnevezése: A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése. Ez ideig az Esélyek Házában tartottam a fogadóórákat. Mostanra a körülmények megváltoztak, így az egyesület felajánlotta a segítségét: rendelkezésünkre bocsát irodát, technikai eszközöket, hogy zavartalanul folytathassuk tevékenységünket.

– Milyen széles skálán mozog a problémakör, amellyel önhöz fordulhatnak az emberek? Csak látássérültek jöhetnek be?
– Nem, bárki előtt nyitva áll az ajtó, akit úgynevezett „védett tulajdonsága” miatt hátrányos megkülönböztetés ér, vagy zaklatásnak van kitéve. Ilyenek lehetnek például, akit életkora miatt, vagy azért, mert nő, vagy állapotos, esetleg kisgyermekes anya, roma, vagy bármilyen típusú fogyatékos volta miatt különböztetnek meg hátrányosan. Meglehetősen hosszú a törvény felsorolása; a végén azzal zárul, hogy egyéb helyzet és tulajdonság. Tehát elég széles az a társadalmi kör, melyet érint ez a terület. A megtévesztés elkerülése miatt fontos hangsúlyozni: az egyesület csak szívességből ajánlotta fel a helyiséget, viszont nem csak látássérültek térhetnek be hozzám szerdánként 12-16 óra között. Havonta egyszer ellátogatok valamelyik kistérségbe is, mert a projektnek ez is az egyik célkitűzése. Az adott településen plakáton jelenik meg az aktuális ügyfélfogadás időpontja, de néha az illetékes helyi lapok is közlik az időpontokat, valamint a hatóság honlapján – www.egyenlobanasmod.hu – is olvasható, hová megyek az adott hónapban és, persze, egyéb fontos információk is.  

Nem vitték el kirándulásra őket, mert nagyobb figyelmet igényeltek

– Kérem, illusztrálja konkrét példákkal, milyen esetekben segített már!
– Volt olyan cég, ahol a táppénzen lévő munkavállalókat érte hátrány, mert nem részesültek bónusz juttatásban, mint a többi dolgozó. Ezt a hatóság kivizsgálta és elmarasztalta a céget. Továbbá kötelezte, hogy a jövőben ne történjen ilyen. Volt több olyan panasz fogyatékos gyermekeket nevelő szülőktől, hogy az iskolai kirándulásra nem vitték el gyermeküket, vagy a farsangon nem vehetett részt, mert nagyobb figyelmet igényeltek, mint a többiek.

– Miként orvosolják a felmerülő problémákat?
– Az általam felvett panaszbejelentő lapot – amihez a szükséges bizonyítékokat csatoljuk – minden esetben továbbítom Budapestre, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Ők folytatják le a vizsgálatot. Mindig elutaznak a helyszínre, tehát nem kell a panaszosnak a fővárosba mennie faluról sem. Az adott településen, ha szükséges, megtartják a tárgyalást is. Majd határozatban döntenek. A bejelentett intézményt kötelezhetik arra, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot, illetve a jövőben ne tanúsítsanak ilyen magatartást. Súlyosabb esetben 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a hatóság, és nyilvánosságra is hozhatja a határozatát. Még egy fontos intézkedést kell említeni: egyezséget hagyhat jóvá a felek között. Erre is volt már példa munkám során.

– Ismerek olyan látássérültet, aki téli délutánokon, ha megbetegszik, nem mer elmenni a háziorvosához. Ugyanis a nagy beteglétszám miatt besötétedik, mire sorra kerülne. Ezért nem lát hazamenni. Az orvos nem biztosítja számára ilyenkor a soronkívüliséget, így aznap nem kaphatja meg a szükséges ellátást. Ilyen, vagy hasonló esetekben eljárhat-e a hatóság?
– Ez közvetett hátrányos megkülönböztetés. A törvény ezt is tiltja: amikor látszólag ugyanolyan feltételek adottak a személynek, mint a többieknek, de őrá nézve az hátrányos. Tehát az az élethelyzet, ami másoknak nem okoz gondot, számára hátrányt jelent. Magyarán: amennyiben nem sikerül megbeszélni az orvossal a dolgot, célszerű megtenni a bejelentést hatóságunknál. Annál is inkább, mert ez tartósan jelentkező probléma. Itt is bizonyosan létrejönne az egyezség, mint abban az esetben, amikor a fogorvos nem akarta ellátni az autista kisfiút, arra hivatkozva: nem tud nyugodtan ülni a székben és nyitva tartani a száját. A hatóság közreműködésére a fogorvos meggondolta magát.

– Megemlítettünk néhány példát olyan cselekedetekre is, melyeket embertársaink nem hatósági közreműködés hatására, hanem saját szívük szavára hallgatva tettek.
– Sajnos, ilyen emberek jóval kevesebben élnek közöttünk – tette hozzá kesernyés mosollyal az ügyvédnő.

- Györke László -