Elmarasztalták a magyar államot Strasbourgban

Elmarasztalta és több mint kétmillió forint megfizetésére kötelezte a magyar államot az Emberi Jogok Európai Bírósága – jelentette be szerdán a Magyar Helsinki Bizottság –, mert a bíróság első fokú döntése szerint egy, a sátoraljaújhelyi börtönben fogva tartott férfi esetében megsértették az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát.

Az emberölés előkészületéért és fegyvercsempészésért jogerősen elítélt Csüllög Zsigmond azért fordult Strasbourghoz, mert két évet töltött „embertelen körülmények között a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön úgynevezett »különleges biztonságú körletén« úgy, hogy az elhelyezésével szemben hatékony jogorvoslat nem volt számára elérhető”, mondta Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, aki kiemelte: a különleges biztonságú körleten való elhelyezést nem kell indokolnia a büntetés-végrehajtási intézménynek, ezért azzal szemben fellebbezni sem lehet. Csüllög fogva tartása alatt azért nem tudhatta meg, mi indokolja a döntést, szabadulása után pedig azt mondták neki, ez államtitok.

Csüllög a körletét sem tartotta emberhez méltónak: zárkájában nem volt természetes fény, elkülönített illemhely, állandóan videokamerán keresztül figyelték, és alig tarthatott magánál személyes tárgyakat. Győző Gábor kiemelte: Csüllögnek gyakorlatilag nem voltak szociális viszonyai, más fogvatartottakkal nem találkozhatott, teljesen elszigetelten tartották, napi 23 órában egyedül bezárva, az őrökkel a zárkaajtón, látogatóival plexifalon keresztül kommunikálhatott, zárkán kívül mindig – még az orvosi vizsgálatok, fogorvosi kezelések alatt is – kéz- és lábbilincset viselt.

Felvettük a kapcsolatot a Büntetés-végrehajtási Szervezet sajtószóvivőjével, Szalai Tímeával, aki a Belügyminisztérium sajtóosztályának e témában fogant válaszát küldte át szerkesztőségünkbe. Ebből kiderült: „a különleges biztonságú körleten az erőszakos, életellenes bűncselekményt elkövetőket, vagy a szervezett bűnözői csoportok tagjait, vagy a nyíltan agresszív viselkedésű, magukra vagy a társaikra veszélyes, a bv-intézet rendjét és biztonságát veszélyeztető fogvatartottakat helyezik el. Az emberölés előkészületéért és fegyvercsempészésért jogerősen elítélt férfit a jogszabályoknak megfelelően helyezték el. Fogvatartása szakszerű és jogszerű volt, mindenben megfelelt a szabályozásoknak.”

A belügyi válaszból kiderül még: „a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) 2009-ben többek között a különleges biztonságú körlet működését is vizsgálta, azonnali intézkedésre okot adó körülményt nem tárt fel, apróbb kifogásait (mozgáskorlátozó eszközök használata, zárkák szellőzése) az intézet orvosolta”.

Győző Gábor ezzel szemben azt állította, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete indoklásában éppen arra hivatkozott, hogy a CPT ajánlásai ellenére nem változtak a különleges biztonságú körleten elhelyezettek körülményei. Az ügyvéd nem vonja kétségbe, hogy a hazai jogszabályoknak megfelelően tartották fogva Csüllögöt, csak éppen ezeket a jogszabályokat nem tartja megfelelőnek – azért is fordult a Helsinki Bizottság Strassbourghoz, hogy elérjék e jogszabályok felülvizsgálatát.

Szalai Tímea elmondta még:az Emberi Jogok Európai Bírósága a Helsinki Bizottság beadványa alapján úgy hozott első fokú – vagyis nem jogerős – ítéletet, hogy az érintett bv-intézetet nem kereste meg, semmiféle bizonyítási eljárást nem hajtott végre.

Erre a felvetésre Győző Gábor úgy reagált, hogy a hazai polgári jogban is bevett gyakorlat, hogy ha a felek valamelyike nem reagál az ellenfél által előadottakra, akkor további bizonyítást nem folytatnak le – álláspontja szerint ebbe az esetben is hasonló történt, ugyanis Emberi Jogok Európai Bírósága értesítette a magyar államot az eljárásról, ám onnan a beadványban szereplő felvetésekre nem érkezett cáfolat. ÉM-SZP