Életstílus

2009.07.17. 14:19

Ma mit hazudtál?- a hazugság okai és lényege

<p>A hazug embert hamarabb utol&#233;rik, mint a<br /> s&#225;nta kuty&#225;t... A n&#233;pmes&#233;kben<br /> javar&#233;szt p&#243;rul j&#225;r az, aki hazudik,<br /> hit&#252;nk szerint pedig egyenesen b&#369;n a<br /> hazugs&#225;g. Ebb&#337;l is l&#225;tszik, hogy<br /> &#337;sid&#337;k &#243;ta el&#237;t&#233;lj&#252;k a<br /> hazugs&#225;got, &#233;s k&#246;zben &#233;szre sem<br /> vessz&#252;k, hogy nap mint nap hazudunk...</p>

Az első hazug talán

Ádám a

fügefalevéllel, de - mint minden

férfi-nő viszonyában

eldöntendő

kérdésnél, ebben az

esetben is, - sokan

Évának

tulajdonítják az első

hazugságot, mert a Teremtés

Könyvének már az első lapjain

azt állította, hogy ő nem enne soha

a tiltott gyümölcsből.

A mindennapjaink ugyanis elkerülhetetlenné

teszik a hazugságokat. Igyekszünk az

elvárásoknak megfelelni -

munkahelyünk, barátaink, szeretteink miatt.

Szituációs hazugságok

vesznek körül bennünket, nekünk is

muszáj hazudni. Ilyen, amikor valakinek

nem mondjuk meg a véleményünket,

mert nem akarunk feszültséget,

félrevezetjük a szeretteinket,

barátainkat, akiknek azért

hazudunk, hogy kíméljük

őket. A becsületesség a nyugati

társadalom egyik központi

értéke. Annyira fontos, hogy az

amerikaiak 95%-a úgy véli, az iskola

elsődleges célja az, hogy

becsületességre és az

igazmondás fontosságára

tanítson. Tény, hogy az igazmondás

nélkülözhetetlen a

bírósági eljárások

megfelelő működéséhez, az

orvosláshoz, a bizalmi

életünkhöz.

Mégis olyannyira sokszor nem mondunk igazat

hogy már típusok és szintek

szerint tudjuk megkülönböztetni a

hazugságainkat: az ártatlan

füllentéstől kezdve, a

"homályosan megfogalmazott" szavakon át

egészen mások

manipulálásáig, és a

valóság

elferdítéséig.

Kutatási terület a hazugság

Peter Stiegnitz - egy magyar

származású, bécsi

hazugságkutató professzor - szerint

mindenki hazudik. Szerinte a hazugság a

világ egyik leghétköznapibb

jelensége, amelyet hisszük vagy sem, a

legőszintébb és legnyitottabb ember

is napi rendszerességgel űz. Ő maga is

bevallotta, hogy egy hazugságával

menekült meg a haláltól. A

második világháború

idején egy nyilas székházban

megkérdezték tőle, hogy

zsidó-e, és ő félelemből

megtagadta a származását.

És milyen jól tette! Elég

meredeknek tűnhet elsőre, de el kell

fogadnunk, hogy mindnyájan folyamatosan

hazudunk. A kutatások eredményei szerint

átlagosan napi 150-200 alkalommal. De mit is

jelent hazudni? Sokan úgy gondolják:

társaink súlyos és előre

eltervezett félrevezetéséről

van szó. Stiegnitz szerint a

hazugság definíciója

egészen más: a

valóságtól való

eltávolodást jelenti, ezért a

hazugságok súlyának

megítélésében az

eltávolodás mértéke a

döntő. A kutató szerint, aki nem

hazudik (amúgy szerinte ilyen ember

egyszerűen nem létezik), az nem él.

A lényeg a morális határ, hogy a

hazugsággal ne ártsunk másoknak,

vagyis a tudatos félrevezetés más

kategóriába tartozik. A napi

rendszerességgel elkövetett

finomításaink, elhallgatott

véleményeink ezért inkább

füllentésnek számítanak.

Miért győz a sánta

kutya?

Mert akaratlanul is eláruljuk magunkat, ha nem

vigyázunk. Testünk, mondataink

árulkodó jelzéseket küldenek

rólunk, és ha valaki ismeri ezeket a

jeleket, átlát rajtunk. A

hazugságvizsgáló gépeket

át lehet verni az akció és

kémfilmekben, (bár a pulzus, a

vérnyomás és a

testhőmérséklet karbantartása

ilyen esetekben nem kis koncentrációt

kíván, biztosan akad olyan

kiképzett kém, aki meg tudja

csinálni).

Grafológiai kutatások

bebizonyították, hogy az

íráskép teljesen

megváltozik, ha valótlant vetünk

papírra. Sőt,

állítólag az

őszintétlen szavak leírása

előtt már a kezünk is elárul

bennünket, mert szinte minden esetben apró

hurkokat írunk le a levegőbe, mielőtt

a papírhoz érintenénk a tollunkat.

A saját szavaink is árulók

Az igazat megvallva, az az igazság, megmondom

az igazat... a metakommunikációs

tanulmányok előszeretettel

példálóznak ezekkel a

szófordulatokkal és az elsők

között említik ezek

használatát, mint árulkodó

jelet, ha valaki nem mond igazat....

A testbeszéd az orr, fül

simogatását, a száj

eltakarását, a szemkontaktus

elkerülését jelöli meg a a

hazugság árulkodó jeleinek a

beszéd során.

Általánosítani azonban itt sem

lehet, mert sok ember szókincsében

szerepelnek az említett szófordulatok,

és az orr és fül

érintése is lehet egy rossz

szokás, nem feltétlenül a hazug

ember ismérve.

Másképp hazudnak a nők és

másképp a férfiak

Sokkal érdekesebb az, hogy mi a

különbség férfiak és a

nők tudatos és tudattalan

füllentési technikái

között. Kutatók

megállapították, hogy a

férfiak többet többször hazudnak,

ellenben a nők ügyesebben mondanak

valótlant. Ha egy férfi hazudik,

általában nem néz a másik

szemébe, míg a nő szemtől

szembe képes mindezt megtenni.

A férfiak listáján első

helyen szerepel a kocsi (egy átlagos pasi nem

ismerné el, hogy nem igazán ért a

kocsikhoz, vagy hogy rossz vásárt

csinált aktuális

verdájával), a másodikon a munka

(mindenki úgy tálalja, hogy a

pozíciója rendkívül fontos

és nélkülözhetetlen, és

rögös út vezetett el addig,

amíg idáig eljutott), ezután

jöhet a szabadidő (miközben a

tévé előtt meccset nézett

naphosszat, komoly sportmúltjáról

és hobbijairól mesél).

A nők esetében a kor és a

súlykérdés az abszolút

vezető kategória. (letagadnak az

évekből és súlyukon is

kurtítanak, a maximum letagadhatót

kihasználva) A hűtlenséget is

különféleképp fedi el nő

és férfi. Míg a férfi akkor

is a nem létező

hódításáról

mesél (kettes törvény: amit mondd

osztani kell kettővel!) amikor semmi sem

történt, a nő általában

azt se ismeri el, ha tényleg

félrelépett. (kettes törvény

szintén, csak itt szorozd meg kettővel!)

Megvizsgálták, hogy egy átlagos

nő a reggeli szépítkezése

során a sminktől a táska

felvételig vezető úton

állítólag ötször

hazudik, bár akkor csak magának. Ha a

hazugságot foglalkozási ártalomnak

fogjuk fel, akkor helytálló az

eredmény, hogy a legtöbbet

természetesen a média és a

politikusok hazudnak.

Kamu Indokok

A hazugság indokai is nagyon

szerteágazók. A szeretetvágy, az

önértékelési zavarok, a

lustaság és a félelem,

élménykeresés, bosszú...

minden megtalálható az okok

között a palettán. Még abban is

hazudunk, amikor megkérdezik tőlünk,

hogy miért hazudunk.

Már gyerekkorban elkezdünk hazudni.

Aztán folytatjuk. Tehát a

közmondás igaz. Megúszhatjuk ugyan a

lebukást, de a kis

füllentésektől sokszor nagyon

könnyű eljutni a

Münchaussen báró

szindrómáig... az pedig már

ugyanolyan orvosi segítséget

igénylő probléma, mint a

sánta kutya meggyógyítása.

Horvátországban

  • Szürke verébből

  • bombanő

  • Életmód

  • aloldalunk

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!