Tévútra vihet az internetes diagnózis

Nyíregyháza - A fiatalok fele a világhálón keres megoldást egészségügyi gondjaira, az idősek az orvosokban bíznak inkább.

A 18–39 évesek mintegy fele az interneten keres megoldást egészségi problémáira, az idősebb korosztályok viszont még mindig elsőként az orvos véleményét kérik ki – derült ki nemrégiben a Generali felméréséből.

Zsebükben hordják a világot

Bár az online diagnosztizálás nem javasolt, az internet térhódításával párhuzamosan az emberek egészségtudatossága sokat javult.

Többek közt a kényelem és a gyorsaság lehet az oka annak, hogy sokan elsőként az internetet hívják segítségül, amikor valamilyen betegséggel vagy egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésükre keresik a választ – olvasható a tanulmányban, amely arra is rávilágított: a fiatalabb korosztállyal szemben az 51–59 évesek nagy része rögtön orvoshoz fordul, és csak alig 26 százalékuk keres rá elsőként a világhálón panaszaira. A 40–49 évesek középen helyezkednek el, a felmérés szerint 40 százalékuk keres először online megoldást a bajaira.

Az Y generáció a zsebében hordja a világot, egyfolytában a „kütyükön” lóg, nem csoda, hogy ez a korosztály az egészségügyi problémáira is az interneten keres megoldást. Így tesz a nyíregyházi Szabó Eszter is, aki csak indokolt esetben keresi fel háziorvosát, előszeretettel olvasgat viszont orvos-beteg fórumokat, házi gyógymódokat ajánló oldalakat, okostelefonján pedig két eü-applikáció is elérhető, ha azonnali, gyors információkra van szüksége.

– Az iskolában és a Vöröskereszt kampányaiban is sokat hallani arról, milyen fontos (lenne), hogy valamennyi ember rendelkezzen elsősegélynyújtási alapismeretekkel, hiszen csak így segíthetünk szakszerűen baj esetén. Aki nem egészségügyi iskolába járt, illetve nincs jogosítványa, többnyire tanácstalan, a népszerű kórházsorozatok pedig nem tanítják, hanem szórakoztatják a nézőközönségüket. Az Országos Mentőszolgálat és a Webbeteg nevével fémjelzett Elsősegély applikáció szinte minden (vész)helyzetre felkészíti az átlagembereket, legyen szó infarktus, sérülés, mérgezés, áramütés, égési sérülés vagy ájulás kezeléséről. A hazipatika.com alkalmazásának köszönhetően egy teljes Betegség Lexikon is fellapozható a telefonomon, bárhol, bármikor. Többnyire buszon vagy vonaton ülve szoktam olvasgatni ezeket, puszta kíváncsiságból, de olyan is előfordult már, hogy a neten olvasott házi gyógymód segített kilábalnom egy erős megfázásból, és az immunrendszeremet is az ott leírtak szerint sikerült megerősítenem – mesélte a huszonéves Eszter.

– Pozitívnak tartom, ha a beteg tájékozódik az internetről, utánaolvas a tüneteknek, érdekli a betegsége és a felépülése – kezdte felvetésünkre dr. Bencze Gabriella nyíregyházi háziorvos. – Ezáltal a páciens aktív résztvevője lehet a gyógyulásának, ami meghatározó az eredményesség tekintetében. Viszont árnyoldala is van az interneten szerzett információknak, olykor tévútra vihet az öndiagnózis, ezért legjobb, ha hozzáértő orvos is látja a beteget. Fontos, hogy mindenki olyan orvost keressen, akiben megbízik. A gyógyulás, a betegség hatékony menedzselése csapatmunkát kíván mind a beteg, mind az orvos részéről! A beteg információit mindenképpen ajánlott ötvözni az orvosi diagnosztika eredményeivel, az orvos tapasztalatával, más szakvéleményekkel. A beteg pozitív hozzáállása és az újdonságokra fogékony orvos a gyógyulás megvalósulásának kulcsa – így Bencze doktornő.

Azt hitte, rákja van

Dr. Kiss Csaba háziorvos Kótajban, vegyes paraxisban rendel. Mint mesélte: nemrégiben egy 13 éves kamasz azzal kereste fel, hogy szerinte daganatos betegsége van. A fiú hányt, fájt a feje, és kiütések jelentek meg a testén. – Azt hittem, képzelt beteggel van dolgom, ugyanis azokat, akik kényszeresen foglalkoznak az egészségi állapotukkal, nem létező betegségeket kreálnak, hipochondereknek nevezzük. Egyre többen küzdenek sajnos pszichés zavarral, amit nehéz kezelni, ám itt nem ez volt a helyzet – csigázta tovább kíváncsiságunkat a háziorvos, majd így folytatta:

– Az interneten információdömping van. Ha például beütjük a keresőbe: hányás, fejfájás, kiütés, több száz oldal ugrik fel, olvashatunk vírus okozta betegségről, gyomorbajról, agyhártyagyulladásról és a daganatok terápiájának mellékhatásaként is megjelenik ez a tünetcsoport. Tehát a fiú olvasott valamiről, de nem tudta, hogyan kell azt értelmezni…

– A háziorvosnak természetesen minden betegpanaszt komolyan kell vennie, a súlyos betegséget kizárni csak alapos kivizsgálással lehet, ezért szakorvosokhoz küldjük tovább a pácienseket. Ebben az esetben sok kellemetlenséget – többek között gyomor- és béltükrözést – kerülhetett volna el a tizenéves fiú, ha nem állít fel „saját diagnózist”. Dr. Kiss Csaba hozzátette: a szakvizsgálatok költségesek, terhelik az ellátórendszert, és nem utolsó sorban a páciens felesleges stressznek, idegeskedésnek teszi ki magát.

KM-KO, ML, PI

Aki keres, az talál

A Google Trends adatai szerint 2016 novembere és 2017 novembere között a terhesség tüneteire kerestek rá legtöbben a világhálón, amit a cukorbetegség, az allergia, a pajzsmirigy és a reflux követnek. Emellett a gerincsérv, az influenza és a depresszió is ott van a legnépszerűbb keresőszavak között. Az utóbbi időben előtérbe került a laktóz- és a gluténérzékenység témaköre is.

Óvatosan a rémhírekkel!

Az okostelefonos egészségügyi applikációk ingyenesen letölthetők, egyszerűen kezelhető, hasznos alkalmazások, amelyeket azonban csak orvosi megerősítés mellett ajánlatos komolyan venni. Ilyenek például a vérnyomást és vércukorszintet mérő, lépésszámláló, gyógyszer-emlékeztető appok. Van olyan szoftver, amely megfigyeli, hogy nappal mennyi kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, s éjjel mennyi időt töltünk a mélyalvás fázisában. Tudományos szempontból megalapozatlan írások keringenek a világhálón a védőoltások mellékhatásairól is, s bár hazánkban teljes a kisgyermekek járványos betegségek elleni átoltottsága, ritkán, de előfordul, hogy a szülők az internetes rémhírekre hivatkozva nem akarják beadatni csemetéjüknek az oltást.