Az engedély nélkül fúrt kutak tulajdonosait nehéz megbüntetni

Debrecen - Nincs kapacitásuk az ellenőrzésre: a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója szerint csak országos szinten lehet a megoldást meghatározni.A kútfúrás minden esetben engedély köteles, azonban szinte csak a véletlenen múlik, ha valaki elkapnak engedély nélküli létesítés miatt és azt sem biztos, hogy bírsággal sújtható. A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút fúrásához, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a kizárólag talajvízből házi vízigényeket szolgája ki 500 m3/év vízmennyiségig. Minden egyéb kút esetében a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (TIKTVF) az engedélyező hatóság Hajdú-Bihar megyében.

Éppen rábukkanhatnak

Ha a jegyző, építésügyi hatósági jogkörben, illetve vízügyi hatósági jogkörben hatósági ellenőrzést tart egy ingatlanon, köteles meggyőződni arról, hogy a kútnak van-e létesítési és üzemeltetési engedélye. Ha a hatósági nyilvántartás az adott kútra vonatkozóan adatot nem tartalmaz, hatáskör hiánya miatt az ügyet átteszi a felügyelőségre további ügyintézés céljából. – Egyéb esetben az engedély nélkül létesített kutak felkutatása nem tartozik a jegyző feladatkörébe – tájékoztatta lapunkat dr. Szekeres Antal Jegyző megbízásából Áts László műszaki osztályvezető.

Csak bejelentés alapján

Kelemen Béla, a TIKTVF igazgatója elmondta: a látókörükben lévő, engedéllyel rendelkező kutakat vízügyi felügyeleti ellenőrzés keretében bizonyos időközönként ellenőrzik. – Azonban a felügyelőségnek egyrészt nem feladata az alapvetően önkormányzati engedélyezési hatáskörbe tartozó, egy-egy településen akár százszámra létesített engedély nélküli kutak felderítse, másrészt az ehhez szükséges kapacitással sem rendelkezünk. Ez egy olyan országos szintű probléma, amelynek a megoldását is csak országos szinten lehet meghatározni – fűzte hozzá.

Természetesen amennyiben a felügyelőséghez bejelentés érkezik engedély nélküli kútról, a szakemberek kivizsgálják és ha az adott kút fennmaradásának nincs kizáró oka, a tulajdonost kötelezik a vízjogi fennmaradási engedély megkérésére. Az engedély nélküli kutak esetében a bírság összege függ a kút fúrásának idejétől és a bekerülési költségétől. Azonban ezt sem egyszerű behajtani. – A büntetés csak az 1996. július 1. után engedély nélkül létesült kutakra szabható ki. Mértéke a bekerülési költség maximum 20 százaléka lehet. A felügyelőség általában 5-10 százalék között szokta megszabni a bírság mértékét. A bírság kiszabásának lehetőségét azonban erősen korlátozza az, hogy a kút létesítésének időpontját gyakran nem lehet beazonosítani, legalábbis bizonyító erővel – jegyezte meg Kelemen Béla.

Nem alkalmas emberi fogyasztásra

A fúrt kutak vízminősége nagyban függ az általuk igénybe vett víztartó réteg elhelyezkedésétől. Általában elmondható, hogy a településen belül létesített, sekélyebb, talajvizet kitermelő kutak vize felszíni eredetű szerves/szervetlen szennyeződéseket tartalmazhatnak, míg a mélyebb kutak pedig réteg eredetű „szennyeződéseket” tartalmazhatnak. Éppen emiatt nagyon ritka az olyan minőségű kútvíz, ami tisztítás technológia nélkül ivóvíz minőségű.