Hajdú-Bihar

2014.03.29. 07:10

Brazil csirke az energiafaló hűtőben

Nyíregyháza - Nem mindegy, hogy az alapvető élelmiszerek milyen hosszú utat tesznek meg, amíg a boltokba kerülnek.

Nyíregyháza - Nem mindegy, hogy az alapvető élelmiszerek milyen hosszú utat tesznek meg, amíg a boltokba kerülnek.Nyolcadik alkalommal szervezi meg a WWF a Föld Órája elnevezésű akciót, melyben arra kérik a csatlakozókat, hogy március 29-én, szombaton 20.30-kor kapcsolják le a világítást otthonukban egy órára, arámtalanítsák az elektromos készülékeiket. A WWF (magyarul Természetvédelmi Világalap) célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az emberiség igényei csaknem 40 éve meghaladják a Föld eltartóképességét, Magyarország fogyasztása 30 százalékkal több, mint amennyi hazai forrás a rendelkezésünkre áll.

Nagy az érdeklődés

A Föld Órája honlapján az esemény előtti napon sem pihent a számláló: pénteken délutánig 2450 személy, 69 település és 239 intézmény, vállalat regisztrált az oldalon és csatlakozott a kezdeményezéshez.

– A Föld Órája egy szimbólum. Az ilyen típusú rendezvények rávilágítanak arra, hogy milyen viszonyrendszerben állunk a Földdel, ami lehet jó vagy rossz. Jelenleg az előbbi az igaz, aminek meglesznek a következményei – mondta el érdeklődésünkre Zalatnay László, az Energia és Környezet Alapítvány társelnöke, s hozzátette: egy kicsit szkeptikus a Föld Órájával kapcsolatban, mert ha csak a viselkedésünkre figyelünk, ha csak a klasszikus energiatakarékossági tanácsokat fogadjuk meg, akkor még csupán a munka felét végeztük el.

– Nem mindegy, hogy az alapvető élelmiszerek honnan érkeznek. Ha például Brazíliából hozzuk a csirkehúst, akkor az 12 ezer kilométert utazik, ami rengeteg fosszilis energiahordozó elégetésével jár. A fogyasztásunk nagy része tehát úgynevezett strukturális fogyasztás, ami valójában nem szoktunk észrevenni. Ha az alapvető élelmiszereket helyi termelőktől vásárolnánk, akkor azzal nagyságrendileg több energiát takaríthatunk meg, mint ha időnként lekapcsoljuk a lámpát, ami persze szintén fontos, mert senki sem szeret magas áramszámlát fizetni, ezért erre odafigyelünk. Pedig a külföldi termékekért is fizetünk, egyrészt szállítási költséggel, másrészt a környezetünk romló állapotával: ha változik a klíma, a helyben megtermelhető élelmiszerek skálája szűkül, a meleg miatt többet költünk energiafaló hűtőberendezésekre.

– Meg kell értenünk, hogy a gazdaságnak van egy szerkezete, amit át kell alakítanunk, hogy kevesebb energiát igényeljen, mint most – ismertette Zalatnay László, s kifejtette: Nyíregyházán 40 milliárd forintot költünk el évente élelmiszerre, aminek 90 százalékát nem helyben állítják elő, ezáltal 36 milliárd forint eltűnik a városból.

Helyi termékek helyi gazdáktól

– Ha ezt az összeget a helyi termelésre fordítanánk, minden évben adnánk magunknak egy ekkora összegű fejlesztési forrást, és nem lenne a pénz hiánycikk. Ha a gazdaságból a fizetőeszköz kiesik, akkor azt érzékeljük, hogy gazdasági válság van, pedig nincs az, csak a cserét biztosító eszköz hiányzik. Ha tehát tudatosabbak lennénk, helyi termékeket vásárolnánk a helyi gazdáktól, akiket újra megtanítunk arra, hogy csinálhatnák ezt jól, az már egy lépés lehet a szemléletváltás felé.

KM-CSA, TG

 

Ezek is érdekelhetik