Képernyő – Mikszáth

Mikszáth is azon múlt századbéli klasszikusunk, aki házi szerző az új műfaj tömegmozgalmában. Nagy művei szinte kivétel nélkül filmre íródtak. Sőt, azok sikereinek nyomvonalát követve képernyőre, vele és általa bizonyítva, hogy nem csak „bóvlira” fogékony a nagyérdemű. Szerencsénkre az „aranykor” – a hetvenes-nyolcvanas évek – önzetlenjei az utókorra is gondoltak, amikor egy-egy írói remeket vagy önálló, egész estét betöltő moziban örökítettek meg, vagy sorozattal követték nyomon a cselekmény napfényes vagy éppen árnyékos sodrát. Egy gyors és pusztán az emlékezet által diktált leltár:
Különös házasság. Két változatban is megörökíttetett. Külön zamata, hogy az elsőben Benkő Gyula keltette életre Butler gróf alakját, a másodikban pedig fia, Péter jeleskedett a kárvallott hős megszemélyesítésében.

A Noszty fiú esete Tóth Marival. Szintén dupla példány. Igaz, a korábbi némileg arcul legyinti a nagy palócot, mivel Harsányi Zsolt, a kor igen népszerű szerzője fordított egyet a befejezés kemény horogütésén. Itt a snejdig és léha huszártiszt – Jávor Pál remek mintázatával – nem kap orrot és kosarat. Elnyeri Tóth Mari – Szörényi Éva – kezét, s olyan pimasz fölénnyel, ami a leány teljes behódolását és megadását sugallja. Állítólag készült az eredetivel is egyező kópia, de a tömegízlést mindenkor jellemző nagy érdeklődési fölény a giccses kínálatra szavazott. Az újraírt kísérlet – Mécs Károllyal – meghagyta az eredetit, csak a hatása lett halványabb és visszafogottabb a másiknál.

Aztán, a Beszterce ostroma. Szintén dupla boltozat épült az eredeti alapzatára. A bogaras és tragikus Pongrácz gróf két olyan színész alakításában marad örökül, mint Ajtai Andor és Bessenyei Ferenc. Mindkettő az irónia érdes üzenete, amiben a fájdalom és korszerűtlen látomás jár kart karba öltve egymással.

Majd a derű édes babonája, ahogy az író „Szent Péter esernyőjét” tartja a glogovai pap kishúgának a feje fölé. Pécsi Sándor és Törőcsik Mari annyi humorral és bájjal éltetik Mikszáth figuráit, hogy abban biztosan ő is örömét lelné.

S végül, hogy a sor teljes legyen: A fekete város. S az előbbiekhez hasonlóan újból és újból rendszeres ajánlata a televíziós műsorrendnek. Nem véletlenül. Zsurzs Éva úgy formált a regényből sorozatot, hogy mindvégig megőrizte annak nyelvi üdeségét, súlyos légkörét, komor végkifejletét. Bessenyei Ferenc, ha nem is hattyúdalát, de élete nagy drámáját jósolta önmagának. Pécsi Sándor és Kiss Manyi a humor színével keretezik a város fekete drapériáját, míg Venczel Vera és Nagy Gábor bimbózó szerelmét egy rideg kardél ítéli halálra, hogy a hozzájuk méltó zene gyönyörűen elsirassa őket. Tévétörténeti érdekesség: a két közszolgálati csatorna – Duna, m1 – párhuzamosan sugározza a remekművet. Örömünkre, merthogy az egyik reggel, a másik este. S így fel se tűnik, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.

– Boda István –

[email protected]