2011.03.14. 08:28
Úton a homályba
<p>Azt talán a legelvakultabb kormányhívek sem vitatják, hogy a hatalom gyakorlásának tekintetetében e mostani társaság minden gátlástalanságot überel a harmadik köztársaság kikiáltása óta. <strong>Ratalics László jegyzete.</strong></p>
Mint ahogy az is igaz, s érvelnek is vele a másik oldalon, hogy e rendkívüli idők rendkívüli kérdései rendkívüli válaszokért kiáltanak.
A gazdasági recesszió nyomában járó elszegényedés – amely csak ezután fog teljes súlyával a torkunkra ülni, de körvonalai kezdenek előrajzolódni a homályból – keményen egymásnak ugrasztja majd a társadalmi rétegeket. Nem jobb és baloldaliak fognak szembekerülni, hanem azok, akiknek van veszítenivalójuk és akiknek nincsen. Abban a válságban – mely tüneteit ezerszer inkább a bőrünkön érezzük majd, mint ezt a „szimplán” pénzügyit – még a legerősebb, legkíméletlenebb, legcéltudatosabb kormányzatok is csak ideig-óráig bírják majd a nyomást.
A jelenlegi hatalom a gazdasági mozgástér növelésében látja az elkerülhetetlennek tűnő összeomlás előli egyetlen menekülőutat, amire azonban csak a jogállamiság csorbításával tud idejében, azaz minél gyorsabban rálépni. Hiszen – diktálja ez az őrült jelen – az idő pénz. A nagy kérdés, hogy fog-e pénzt hozni bárki egy olyan országba, amelynek még a neve is politikai kurzusonként változhat.
Ratalics László
