valótlanságok

2021.01.27. 10:49

Fontos vidéki beruházást, a Fertő-tó fejlesztését támadja az ellenzék

Érintetlen területet nem érintenek.

Nem tett le a baloldal és a sajtója arról, hogy módszeresen támadja a kormány jövőbe mutató fejlesztési terveit: jellemző, hogy a munkahelyteremtő, színvonaljavító térségi beruházásokat valótlanságokkal, csúsztatásokkal „NER-közeli üzletként” mutatják be. A Fertő tó partján nemrég kezdődött grandiózus turisztikai fejlesztés valós körülményeit Kárpáti Béla, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója mutatta be a Magyar Nemzetnek.

Több helyen valótlan állítások jelentek meg a sajtóban a Fertő-part nagyszabású turisztikai fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban, például az, hogy szembemegy a környezet természetvédelmi érdekeivel. Az sem igaz, hogy balesetveszélyes, mert a munkálatok során túl sok többtonnás kamion használja az összekötő utat. Továbbá az sem felel meg a valóságnak, hogy a beépítendő területen 16 teniszpálya épül majd, és az is hamis állítás, hogy a több évtizedes tóparti cölöpházak – amelyeket elbontanak a beruházás során – a világörökség részét képezik – sorolta a Magyar Nemzetnek Kárpáti Béla azokat a valótlanságokat, melyek a sajtóban megjelentek

hazánk egyik legjelentősebb vidéki turisztikai beruházása, a Modern városok program keretében harmincmilliárd forint állami támogatással megvalósuló Fertő-parti megújulás kapcsán.

A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója fontosnak tartja tisztázni: a Fertő-part fejlesztésének jelenlegi tervei a 2015-ös koncepciót tükrözik, annak lényegi elemei nem változtak.

Osztrák turisták időutazáson

Az alapkoncepció egy olyan turisztikai és szabadidőközpont megvalósítása, amely valódi közösségi funkciókat képvisel a parton, figyelemmel a természeti környezet megóvására, bemutatására – mondta a vezérigazgató, felidézve, hogy az elmúlt negyven évben érdemi fejlesztés nem történt a tó környékén, miközben az osztrák oldal teljesen kiépült.

Ha egy osztrák turista átjön a mi oldalunkra, időutazásba csöppen: minőségében, színvonalában óriási különbségeket tapasztal, miközben ugyanarról a kultúrtájról, földrajzi térségről beszélünk

– fogalmazott Kárpáti Béla, hangsúlyozva, hogy ezt a lemaradást fogják pótolni, vagyis a változás valóban szembetűnő lesz a korábbiakhoz képest.

Szavai szerint a beruházás egyfajta területrekultivációnak is tekinthető, amely

egy helyen koncentrálja majd a Fertő-táj lenyűgöző környezeti és kulturális értékeit.

Érintetlen területet nem érintenek

Vázolta: a fejlesztés tulajdonképpen a máig használt vízitelep korszerűsítése lesz, ami a korábbi iszapkitermelési területen a hatvanas években mesterségesen létrehozott szárazulatra, azaz feltöltött területre épült. Mint mondta, a természetvédelem alatt álló területek bolygatása nélkül jelölték ki a fejlesztési helyszínt, ami nagyjából hatvan hektárnyi.

Bár a vízitelep a kultúrtáj területén fekszik, mint a térség falvai, a fejlesztési területté vált telepen nincs világörökségi szempontból védett épített érték vagy építmény. Ezt a szakmai hatásvizsgálatok, hivatali tanúsítványok is alátámasztják. Érintetlen, különösen értékes területet tehát nem vontunk be a fejlesztésbe – szögezte le.

A fejlesztőcég vezetője jelezte:

a munkaterület kialakítása decemberben megtörtént a teljes beruházási területen, vagyis elkezdődhetett az építkezés.

A fejlesztést a felmerült aggályokkal szemben a legkorszerűbb módon, a lehető legkisebb környezeti terheléssel valósítják meg, az épületek fűtése-hűtése például megújuló, talajból nyert geotermikus energiával működik majd, vagyis nem lesz károsanyag-kibocsátás.

Európai színvonalú szolgáltatások

Kárpáti Béla azt is részletezte, hogy a megújult komplexumban a természetközeli élményeket gazdagítja majd a 12 hektáros új ökopark és a kapcsolódó ökocentrum, amelyben egy lagúnán keresztül lehet majd felfedezni a nádas rejtett élővilágát, emellett számtalan séta- és tanösvény épül, továbbá madarásztó, vidramegfigyelő állomás, óriásakvárium is létesül.

A bekötőút mellett egy teljesen elkülönített kerékpárút és gyalogos út is lesz, és az itt élő hüllők megóvása érdekében az új út alatt hüllőátjárók létesülnek – fűzte hozzá.

Úgy folyatta: a mozogni vágyókat sportközpont várja majd foci-, strandröplabda-, lábtengó- és teniszpályákkal; a családok kikapcsolódásához pedig ingyenes játszóterek épülnek.

Ezenkívül egy európai színvonalú vitorláskikötő a tó magyar oldalán is épül, mellette egy oktatóközpont, hogy a vitorlásképzés még több gyerek számára elérhető legyen – mutatott rá.

Szintenként haladnak

A vezérigazgató a beruházás ütemezése kapcsán elmondta, hogy

az első ütem kivitelezői szerződésében nettó 8,9 milliárd forint szerepel, ennek az időjárástól is függő átfutási ideje legfeljebb 16 hónap,

ennyi idő alatt kell kiépíteni az alapokat, ami nagyon komplex, többrétű kivitelezési munkát jelent.

Ezután a területrendezési földmunkák mellett kotrási és víziközmű-építési munkálatok kezdődnek, például iszaptározók, szikkasztók jönnek létre, partfalrendezés, illetve a belső vízhálózat kiépítése kerül sorra. Létrejön továbbá az északi és déli vitorláskikötő, a csónak- és sétahajó-kikötő, és a mostani első szakaszban készül el a teljes fejlesztés alapja. A mélyépítési, kotrási és közműépítési szakasz után pedig jöhet a beruházás látványos része, amikor az építmények is a helyükre kerülnek.

Tulajdonképpen szintenként haladunk fölfelé, most a mélyépítés és a tereprendezés van soron – összegezte Kárpáti Béla.

Majdnem olyan, mint az osztrákoké

Kitért rá: figyelembe vették az osztrák oldalon történt fejlesztéseket, és

nagyjából ezek mintájára készül el a magyar oldal is, azzal a különbséggel, hogy a fejlesztési terület elidegeníthetetlen állami terület.

Itt nem lesznek magánterületek, és sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk a közösségi célokra, a környezetvédelmi szempontból fontos fenntarthatóságra – emelte ki, hozzátéve, hogy

a strand nagyon hasonló lesz az osztrákokéhoz, a vitorláskikötő némileg kisebb, de például, ahogy odaát minden településen, a magyar tóparton is lesz színvonalas szálláskínálat.

Hangsúlyozta azt is, hogy a nyilvános társadalmi egyeztetések mellett a tervezésbe a területet használó egyesületeket és a sportszervezeteket is mindvégig bevonták: a horgászok például a csónakkikötő befogadóképességét határozhatták meg, a vitorlásszövetség pedig a kikötői beállók számának és méretének paramétereit.

Ezek is érdekelhetik