emblematikus személyiség

2019.09.28. 15:34

Papp Tiborra emlékeztek a Francia Intézetben

A tavaly elhunyt művész írói, költői és szerkesztői tevékenysége mellett a digitális művészetben is maradandót hagyott hátra.

Papp Tibor (1936–2018) a magyar és a francia művészeti élet emblematikus személyisége volt: költő, író, vizuá­lis művész, szerkesztő, műfordító, tipográfus. Nevéhez fűződik a Magyar Műhely nevű híres művészeti lap, valamint az Atelier újság- és könyvkiadó megalapítása, és a világ első digitális irodalmi folyóirata, az Alire is – írja az mno.hu.

A Francia Intézetben Hommage á Tibor Papp címmel tartott esten felidézték a legendás művész alakját, sokszínű pályájának egyes állomásait. Sulyok Bernadett, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főmuzeológusa elmondta, hogy a Magyar Műhely egyszerre volt folyóirat, kiadó és közösség, találkozási terep a művészek számára.

Papp Tibor 1956-ban segített egy MTI-fotósnak, a forradalom után el kellett menekülnie Magyarországról. Először Belgiumba, Liège-be ment, ahol a Dialogue című folyóirat szerkesztője lett. Később kapcsolatba került Nagy Pállal és Parancs Jánossal is, akik ekkor már Párizsban éltek. 1962-ben pedig elindították a Magyar Műhely című folyóiratot. Kérdés, miért pont ez lett a lap neve. Ugyanezt a címet viseli Németh László egy tanulmánya, ami 1957-ben a Kortárs folyóiratban jelent meg, de ő ezt a megnevezést Bartók Bélára vonatkoztatja, így nem valószínű, hogy emiatt lett ez a Papp Tibor által alapított folyóirat címe. Minden bizonnyal inkább Bibó István 1945-ös, A magyar demokrácia válsága című tanulmánya adta az ötletet, amiben Bibó egy sajátos magyar műhely létrehozásának szükségességét hangsúlyozza – mondta el Sulyok Bernadett, majd hozzátette, hogy a Magyar Műhely kezdetben nem volt kimondottan avantgárd szellemiségű folyóirat, inkább generációs lapnak volt tekinthető. Megjelentette a Magyarországon cenzúra alatt álló írók műveit, ami elsősorban a betiltott Újhold körének írásait jelentette. Ők adták ki Weöres Sándor Tűzkútját is 1964-ben, ami néhány hónappal megelőzte a magyar kiadást, így tulajdonképp elősegítette azt.

A Magyar Műhelyhez tartozó szerkesztők, szerzők fő mestere Kassák Lajos volt, akinek az életművét elkezdték feldolgozni. 1971-ben Kassák-díjat alapítottak, és létrehozták a Kassák Baráti Kört, amelynek Kassák özvegye, Kárpáti Klára is a tagja volt.

Papp Tibor: 91996488. hódolat

vigyázom az arcod ezüst róka foltját

nyáron a hasadra ültetem a rózsát

cirkuszi bohócnak megörül az árva

lépésed kíséri érseklila mályva

a szádból haraptam rád se pillantottam

elsiettem hozzád talányos barátként

ezerszer ártatlan szorongó barátném

kökények szikrája ugrál az ajkadon

szerelmes versektől kék az irkalapom

elfedi arcomat hajad takarója

áldom ezt az órát hogy itt forogsz velem

és megkóstolhatlak fönn a János-hegyen

homéroszi lányok szaggatják az ingem

beterelnek szépen asszony-iskoládba

nevetésed hallva szelíd halál vár rám

sikolyaid mentén fölröppen a vágyam

Papp Tibor írói, költői és szerkesztői tevékenysége mellett a digitális művészetben is maradandót hagyott hátra: 1994-ben megalkotta az első digitális versgenerátort, a Disztichon Alfát. Erről Philippe Bootz, az Université Paris 8 vezető előadója, a ­Laboratoire Paragraphe írások és hipermediációk csoportjának vezetője beszélt. Kifejtette, hogy akkoriban még nem álltak rendelkezésre a mai kor digitális lehetőségei, így Papp Tibor a kivetítőn látott izgalmas kísérleteket a legelső, legkezdetlegesebb programokkal készítette el. A mű irodalom- és művészettörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen ez az első olyan alkotás, aminek a szövegét számítógépes program generálja. A Disztichon Alfa generátora tizenhatbillió disztichont tár az olvasó elé, ami a kiadvány fülszövege szerint több milliárd évre elegendő olvasnivalót jelent.

Papp Tibor később vizuális és hangkölteményeket is generált az általa készített számítógépes programmal, amik a Hinta-palinta című művében jelenek meg 2000-ben.

Papp Tibor életművének nagy része a PIM-ben kutatható: itt őrzik ugyanis a Magyar Műhely szerkesztőségi anyagát, 2013-ban pedig az alapítóktól, Nagy Páltól, Papp Tibortól és Bujdosó Alpártól hazahozott vizuális költeményekkel, fotókkal, kéziratokkal és egyéb anyagokkal is bővült a gyűjtemény.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában