Címke jelöli a környezetbarát terméket

Manapság a környezettudatosság nemcsak a felelős gondolkodás jelképe, de egyfajta sikk is lett a fiatalok és a fiatal felnőttek körében. Noha az elkötelezett „zöldharcosok” naprakész információval rendelkeznek a legújabb praktikákról, trendekről és gyakorlatokról, a szemléletet kevésbé átvett állampolgárok számára azonban újdonság lehet az egyébként évtizedek óta alkalmazott ökocímke.

„Ha egy termék környezetbarát, az mindig relatív fogalom.”

De mi is ez pontosan, és hogyan járul hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez? Ezeket a kérdéseket Péterné dr. Baranyi Rita, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi adjunktusa segített megválaszolni, aki egyben egy nyíregyházi cég környezetvédelmi szakértője is.

Sokféle címke létezik

– Az ökocímke egy környezetbarát védjegy, amire pályázni lehet, és ha az adott termék megfelel a szigorú kritériumrendszernek, akkor megkapja ezt a jelölést, ez a jobbik eset – kezdte az adjunktus, majd hozzátette: vannak olyan ökocímkék is, amelyeket a vállalkozó önkényesen használhat termékein, ezeknek a jelöléseknek a megbízhatósága megkérdőjelezhető, szélsőséges esetben akár ­green washingról, azaz zöldre festésről is beszélhetünk.

Számtalan ökocímke létezik, amelyek más-más információkat közölnek a vásárlóval: akad köztük újrahasznosított matricával ellátott termék, de biojelzésű is.

– A termékek minősítésének követelményeivel az ISO 14020-as szabványcsalád foglalkozik. A termékek igen széles skáláját érinti a címkézés, ám legnagyobb hasznuk akkor van, ha ezek háztartásközeli készítményeket takarnak, legyen szó papírtörlőről vagy akár egy egyszerű írólapról.

Egy ilyen ökocímkerendszeren akkor van haszna a gyártónak, ha olyan ismert címkéket használ, mint például a német Kék Angyal, a skandináv országokban elterjedt Északi Hattyú, vagy az Európai Unió ismert védjegye, az EU Margaréta. Hazánknak is megvan a saját ökocímkéje, a zöld cédrus, ami sokak számára ismerősnek tűnhet.

Nyertes szituáció

Egy termék minősítéséhez számtalan előírásnak meg kell felelni. Ahhoz, hogy az árucikk a független szervezettől megkapja a minősítést, a gyártójának bizonyítania kell egy úgynevezett életciklus-elemzéssel, hogy produktuma legtöbb „életszakaszában”, tehát az alapanyag-előállítástól kezdve a csomagolásig jobb, mint a hozzá hasonló gyártmányok.

– A szempontok között szerepel például, hogy az adott árut újrahasznosított anyagból gyártsák, maga a végtermék újrahasznosítható és szétszerelhető legyen, hogy hiba esetén ne a teljes portékát, csak egy részét kelljen cserélni – mondta a szakértő.

Jogosan merül fel a kérdés a vásárlókban, hogyha ilyen bonyolult megszerezni a védjegyet, az meglátszik-e a termék árában? – Kutatások szerint ezek a termékek körülbelül 5-10 százalékkal kerülnek többe, ennek ellenére a növekvő kereslet egyértelműen kimutatható, ugyanakkor a kutatások eredményeiből kiderül, hogy az igény az ökocímkés termékek iránt egyenes arányban van az intellektus mértékével.

Leginkább a tudatos fiatalok, illetve a magasabb fizetéssel rendelkező középosztálybeliek vásárolnak ilyen termékeket – tette hozzá Péterné dr. Baranyi Rita.

– Fontos leszögeznünk, hogy ha egy termék környezetbarát, az mindig relatív fogalom. Igazából azt jelenti, hogy környezetbarátabb a hagyományos árucikkeknél, mert lebomlik, vagy helyben termelték ki hozzá a nyersanyagot.

Teljesen környezetbarát termék nem létezik, mivel minden produktum előállítása terheli a környezetünket. Az ökocímkés termék igazából egy 3 win szituáció: minél több ilyen portékát gyártanak, annál kisebb lesz a környezeti terhelés, ez jó a természetnek.

A vásárlók több információt kapnak az adott gyártmányról, így felelősségteljesebben dönthetnek, illetve nem utolsósorban jó a gyártónak, aki a termékei révén versenyelőnyhöz jut a piacon, ezáltal nagyobb profitot hozva a cégnek.

Noha hazánkban a környezeti védjegyek még kevés terméken találhatóak meg, reméljük, hamarosan a magyar vásárlók szokásai is zöldbe fordulnak.

GE

Gyakran használt ökocímkék

A Kék Angyal a legrégebben létrehozott környezetvédelmi jelölés, melyet 1977-ben vezettek be Németországban. Az Északi Hattyú környezetvédelmi védjegyet 1989-ben alapította az Északi Miniszterek Tanácsa, amiben 10 témakörbe sorolt 60 termékcsoportban több mint 1200 vállalat termékeit minősítették. A zöld cédrus Magyarországon 1994 óta használt jelzés, amely a termékek környezetbarát vagy környezetkímélő jellegét tanúsítja.