Pszichofitness

2019.11.09. 07:00

Üzenetekből kreált életerő-serkentők

Lelki bajainkra mi magunk lehetünk az orvosság.

Ki ne szeretné jó bőrben érezni magát, elsajátítani olyan technikákat, amellyel képes távol tartani magától az emberi pszichét felemésztő stresszt? Prof. dr. Bagdy Emőke Pszichofitness című előadásában olyan eszköztárat sorakoztat fel, amivel az ember edzetté teheti lelkét, felvértezheti magát a lelki nehézségekkel szemben. A neves klinikai szakpszichológus tudományos megalapozottsággal és lenyűgöző könnyedséggel ad elő, népszerűsége és szakmaisága hívó szó volt a Nyíregyházi Egészségfejlesztési Iroda őszi programjára is, ahol lapunk kérdéseire is válaszolt.

Bio-, pszichoszociális lény

Többek között kíváncsiak voltunk arra, mit gondol arról, hogy egészségkultúránkban az emberek többsége mostohagyerekként kezeli a lelki egészségét. – Az emberek inkább a biológiai egészségükkel vannak elfoglalva, a lelki nehézségeikkel nem foglalkoznak, ami oda vezet, hogy nem tudnak bánni a megnyilvánulásaikkal, de leginkább a feszültségeikkel. Segítséget nem kérnek, mert még mindig nagyon sokan úgy gondolják, hogy valami rettenetes dolog pszichológushoz menni, holott a stressztudomány számtalan bizonyító okot tárt elénk arról, hogy a lelkünket ért negatív hatások, negatív érzelmek hogyan idéznek elő működési zavarokat szerveinkben. Elfeledjük, hogy énünk testi, lelki és spirituális komponensei egy bonyolult rendszerben, egymással összehangoltan működnek, a sebzett lélek testi betegségformát ölthet, s közben vészesen azt kiáltja: „Valami rosszul megy az életedben!”

Nagy a lelki nyomás

– Van egy nagyon fontos másik tényező is, ami segít megrajzolni, hogyan is éljünk ebben a világban, mégpedig, jó ha tudjuk, honnan jövünk, hová tartunk, és mi a feladatunk. Mit jelent számunkra a boldogság, mi a célunk az univerzumban? Ha ezeken a kérdéseken elgondolkodnánk, talán könnyebben boldogulnánk az életfeladatainkkal is – vázolta fel szemléletét a professzor, s hozzátette, nem szeretne görbe tükröt tartani az emberek elé, hiszen ő a pozitív pszichológia híve, és azért tartja az előadásait, hogy széles körben megismerjék azokat az eszközöket, amelyekkel egészségben maradhat az ember. Bagdy Emőke előadásaiban gyakran kitér a kapcsolati konfliktusokra, a kommunikációs defektekre. Úgy véli, hatalmas az ebből adódó lelki megterhelés.

– Túl nagy lelki nyomás alatt egy bizonyos ponton megtörik a küzdőképesség, a bizalom abban, hogy változtatni tudunk dolgokon, és a padlóra kerülünk.

– Rengeteg az olyan munkahelyi konfliktus, amit nem tudunk rendezni, vagy az alá-fölé rendeltségből adódóan vagy más miatt, viszont a terheket hazacipeljük, és gerjesztjük tovább a feszültséghalmazt, amivel újabb kapcsolati konfliktusokat idézünk elő – az ördögi kör végpontja, hogy feltartjuk a kezünket, és azt mondjuk: „Nem bírom tovább, valaki segítsen rajtam!” Tudományosan bizonyított tény, hogy a fel nem dolgozott, pszichológiai szinten meg nem munkált feszültségek kikészítik a szervezetünket. Mérgező kémiai anyagok rakódnak le sejtjeink falán, amik megbetegítő, lappangó, időzített bombák.

– Közismert tény az is, hogy már biokémiailag is le tudunk írni egy érzelmet. Végig lehet vezetni, hogy pontosan mi történik bennünk, amikor haragot érzünk, elönt a düh vagy a félelem.

– Ugyanakkor a pozitív gondolatok, az öröm, a hit, a bizakodás, a szeretet egészségünk szolgálatába állítható érzelmek, amelyekkel karbantarthatjuk pszichológiai immunrendszerünket – fejtette ki a pozitív pszichológia jeles képviselője, s hozzátette, a pszichológiának ez a viszonylag fiatal ága robbanásszerűen fejlődik és egyre népszerűbb, ugyanis át tudta törni azt az orvosi szemléletet, ami túlontúl csak a testre lokalizálódik, és elkezdte keresni a betegségek kialakulásának okait.

A gyógyító ötös fogat

– Az orvostudomány rohamosan fejlődik, percről percre óriásit lép előre, ez vitathatatlan, de hogy az ember saját magát hogyan betegíti meg, arra nézve eszköztelen. S ha a betegségek kialakulásának kutatásában megtalálja a háttérben megbúvó okot, rögtön tilalmakat sorakoztat fel: ne egyél, ne igyál, ne fáraszd ki magad, kerüld a stresszt! Ez utóbbira Barbara Fredrickson azt mondja: „Ha ezt az intelmet komolyan venném, nem járnék dolgozni, és ritkítanám a családtagjaimmal való találkozást.” Az amerikai pszichológus ezzel rávilágít a valóságra: nem élhetünk burokban, nincs stresszmentes élet, ezért érdemes azzal foglalkozni, mi tart meg egészségben bennünket.

– Amit pszichofitness néven ajánlok: az a kacagás, kocogás, lazítás, érintés és segítés – erre az ötös fogatra kellene felpattanni, ha valóban egészséges életmódot szeretnénk folytatni. A testi fittség karbantartása társadalmilag és az egyén szintjén is egyre elfogadottabb: felhúzzuk a futócipőt, konditerembe járunk. Jön rögtön a kérdés: miért is ne lehetne a lelket is edzeni? Nevetés közben örömhormonok szabadulnak fel bennünk, ezek stimulálják az egész immunrendszerünket.

– Az érintés születésünk pillanatától elkísér, az élet egyik legfontosabb vitalitásgenerátora, ölelés közben a felszabaduló szerotonin, endorfin, dopamin – amit boldogsághormonnak hívnak – a jó kedély, a kiegyensúlyozott érzelmi állapot építőköve. De ugyanígy aktivizálják szervezetünk védelmi hálózatát a mozgás (futás, nagymozgások, ballisztikus mozgások, hajlítások, guggolások) közben felszabaduló „pozitív stressz” energiák is, amellett persze, hogy a kocogás a szív, tüdő, hasi szervek leghasznosabb tréningje, feszültségoldásban is dobogós helyen áll. Hasonlóképp a relaxálás, lazítás, amelynek a célja a feszültségcsökkentés.

– Nyugvó állapotban a vérnyomás rendeződik, az izmok ellazulnak, kimutatták, hogy a szervezetben felhalmozódott káros szérumkoleszterin-szint is csökken hatására – sorolta a pszichológiai erőnlét növelésére alkalmas teendőket prof. dr. Bagdy Emőke, aki szerint, ha szívből segítünk másokon, mi is jobban érezzük magunkat.

Kanalas Ottilia

Ezek is érdekelhetik