Hetvenöt év az erdőben, a határban

Az emberiség történelmében hetvenöt esztendő nem nagy idő, de egy ember életében igen. Több generáció is felnő háromnegyed évszázad alatt – elsajátítva nemzedékről nemzedékre a világról, a természetről szerzett tudást és tapasztalatot.

Éppen ezért minden tiszteletet megérdemel a nyírbátori Báthori István Vadásztársaság, hiszen immár hetvenöt éve végez eredményes vadgazdálkodást a reá bízott területen.

Ünneplés és emlékezés

Egy civil szervezet születésnapi évfordulója olyan ünnep, amelyen a tagok büszkék a múltra, tisztelik az elődök munkáját, megbecsülik a jelen eredményeit, s optimistán tekintenek a jövőbe, bízva a fiatalok lelkesedésében és tenni akarásában.

Az elmúlt hetvenöt évre emlékezett múlt pénteken a Korhányi vadászháznál a Báthori István Vadásztársaság tagsága. A szervezet a II. világháború befejeződése után pár hónappal, 1945. szeptember 1-jén alakult meg Nyírbátorban, hiszen az újjáépülő országban szükség volt a tudatos és tervezett vadgazdálkodásra is.

A vadászkürt hangjai után Prokob János elnök köszöntötte a vendégeket a pénteki ünnepségen. Mint elmondta, egy vadásztársaságban különböző személyiségű és gondolkodású embereket kell összefogni, s ez bizony minden időben nagy feladatot jelent a vezetőségnek. Régebben szókimondó csatározások részesei lehettek a tagok, szerencsére az utóbbi években győzedelmeskedett a tagság körében a higgadt, érvelő gondolkodásmód, s így könnyebb is összefogni a vadászokat.

– Ma örülnünk kell az ünnep jegyében, de közben emlékezni is kötelességünk. Öt évvel ezelőtt a hetvenedik évfordulón emlékoszlopot állítottunk a múlt dicséretére, a jövő reményében – fogalmazott az elnök. – Széchenyi István, a legnagyobb magyar ezt úgy fogalmazta meg: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!” A vadászházunk nagytermének a falán is van egy megfontolandó gondolat: „Mindig azt keresd, ami összetart, sohase azt, ami széthúz.” Ha betartjuk ezt a gondolatot, a vadásztársaságunk sokáig fog élni és működni. Ennek reményében nyitom meg az ünnepséget.

A jubileumi emléktáblát dr. Simon Miklós ország­gyűlési képviselő, ifj. Plavecz János, a Vadászkamara megyei elnöke és Prokob János leplezte le.

Azt követően a honatya mint a nyírbogáti Hoportyó Vadásztársaság elnöke mondta el gondolatait.

– Köszönet a Báthori István Vadásztársaságnak azért a munkáért, amit a térségben végez, mintát mutat a többi szervezetnek a működésre. Még csak másfél éve vagyok a Hoportyó Vadásztársaság elnöke, sokára lesz a vadásztársaságunk 75 éves, így még értékesebb a Báthori István Vadásztársaság múltja. Persze, mindehhez az is kell, hogy a fiatalok mindig átvegyék az idősektől a stafétabotot, s olyan szorgalommal foglalkozzanak a vadgazdálkodással, mint elődeik tették.

Az emléktáblát Terdik Mihály görögkatolikus parókus szentelte meg. Előtte arról szólt, hogy küzdelmes és eredményes út van a vadásztársaság mögött, s reménységgel néz a jövőbe is. A 75 év azért is fontos a vadásztársaság életében, mert sok nemzedék munkáját fogja össze.

Gyökerek és szárnyak

– Hadd idézzem Goethe mondását: „A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” A gyökerek, vagyis a tartalmas múlt itt van előttünk és körülöttünk, a szárnyakat pedig a célok és a tervek jelentik – mondta Terdik Mihály, majd megszentelte a táblát.

Fazekas Gergely, a Vadászkamara megyei titkára kitüntetést adott két tagnak az elmúlt évtizedekben végzett kiváló munkájukért. A Hubertus-kereszt arany fokozatát vehette át Krasznai Ferenc, a Nimród-érmet pedig Varga István kapta.

MML

Tükörképet ad a múltról a kiadvány

Prokob János, a Báthori István Vadásztársaság elnöke bemutatta azt a könyvet, amit a hetvenötödik évforduló alkalmából készítettek. Hasonló kiadvány készült már a hatvanadik évfordulóra is, mindkettő szerkesztése Elek Emil fotóriporter, a Kelet-Magyarország egykori munkatársának nevéhez fűződik.

– Köszönöm Elek Emilnek a tudását, a szerkesztői munkáját és a fotóanyagát. Sok egyeztetés, beszélgetés előzte meg ennek a könyvnek az elkészítését. Aki kézbe veszi a „75 éve vadászpuska végen” című könyvet, tükörképet kap a múltról, az évtizedek során elvégzett munkáról és arról a rengeteg élményről, amit a vadászat nyújt az embereknek. Visszatükröződik a vadászok tisztessége, jó szándéka s a közösség iránti alázatuk. Köszönet mindazoknak, akik anyagilag is támogatták a könyv megjelentetését – zárta beszédét Prokob János, majd nyírbogáti fiatalok kedveskedtek zenés műsorukkal a vendégeknek.