A Jenga-kilátó mindenkit vár

Ha a túrázóknak azt mondják, Pilis, általában azt vágják rá: Dobogó-kő. Nincs is ezzel baj, ott is rengeteg a látnivaló, érdemes nem is egyszer ellátogatni arra a környékre. Így volt ez akkor is, amikor elhagytuk a fővárost a 10-es főúton, hogy besoroljunk a pilisi településekre vezető forgalomba.

Egészen addig viszonylag lassan haladtunk, amíg Dobogókő felé el nem kanyarodott az út, ami azért nem volt frusztráló, mert így legalább volt idő és lehetőség gyönyörködni egy darabig a Budai-hegységben, utána pedig a Pilisben. A mi célunk azonban ezúttal nem arra vezetett, amerre a többség indult, hanem Piliscsabára tartottunk, hogy felkeressük a Jenga-kilátót, hivatalos nevén a Dévényi Antal-kilátót, amely a Nagy-Kopasz hegy tetején emelkedik.

A legendás erdész

A város határában lévő 447 méter magas hegy tetején található építményt nem véletlenül becézik úgy, ahogy, hiszen tudatosan a népszerű, fából készült építő-logikai játék, a Jenga alapján tervezték. A 11,5 méter magas építmény majdnem 17 négyzetméteres alapterületű kilátószinttel várja a látogatókat. A munkálatok során 132 köbméter gerendát használtak fel. A torony mellett pedig tűzrakó hely, padok és asztalok, valamint egy információs tábla várja a kirándulókat.

De ki is volt az a Dévényi Antal, akinek a nevét nem csupán a kilátó, hanem egy utca is viseli Klotildligeten? Dévényi Antal neve összeforrt a kopárfásítással, magyarok és külföldiek ezrei tekintették meg vezetésével az ezerhektáros pilisvörösvári kopárokon kialakított híres fenyőállományt, amelyet ma a Pilisi Parkerdő Zrt. fokozatosan lombos erdővé alakít át.

A piliscsabai kopárfásítást 1927-ben kezdték. Dévényi Antal 1955-től a Pilisi Állami Erdőgazdaság Piliscsabai Erdészetének erdészetvezetője lett. Családja a 19. század eleje óta élt Magyarországon. Édesapja 53 évig szolgált a főhercegi családnál, Dévényi Antal is az uradalomnál kezdte erdészeti pályáját József főherceg alkalmazottjaként.

Klotild öröksége

Könnyen adódhat a kérdés, ki volt az a Klotild, akiről ligetet neveztek el Piliscsabán.

A településen a 19. század második felében közel kétezer holdnyi földje volt József Károly főhercegnek, ezzel ő volt a legnagyobb birtokos Piliscsabán. Az ő felesége volt 1864-től Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnő. 1925-ben Klotildliget néven vált ki a községből az üdülőterületi jellegű településrész, így a főhercegné még megérhette, hogy életében falut neveztek el róla, hiszen csak két évvel később hajtotta örök álomra a fejét. 1949-ben a települést átnevezték Pilisligetre, amit egy év múlva visszacsatoltak Piliscsabához. Ma ismét a régi nevén emlegetik a helyiek ezt a területrészt.

A kilátó legegyszerűbben a piliscsabai vasútállomástól, a kék háromszög jelzést követve érhető el. A 2,3 kilométeres úton 220 méternyi relatív szintkülönbséget kell legyőzni, ami átlagosan 55 perc alatt teljesíthető.

Út a hegytetőre

Az út helyenként kicsit meredek, de a pihenőpadoknál megállhatunk egy kicsit szusszanni. Ha kutyánk van, nem érdemes otthon hagyni, hiszen egyrészt derék négylábúink többsége imádja a kirándulást, másrészt játszópajtásokra is találhatnak, hiszen sokan gondolják úgy, az ebek is kitűnő túratársak.

Hétvégeken sem bántóan nagy a turistaforgalom, de a kilátó környékén jó időben sosem leszünk egyedül, hiszen a panoráma kárpótol a kicsit fárasztó sétáért, hiszen nem csupán a Pilisben és a Budai-hegységben gyönyörködhetünk, de akár az esztergomi bazilika kupoláját is észrevehetik az élesebb szeműek.

Azok pedig, akik nem csupán egy rövid kora délutáni túrát szeretnének teljesíteni, hanem hosszabb időt is eltöltenének Piliscsaba szépségeinek felfedezésével, ellátogathatnak a Garancsi-tóhoz, a Csabai-toronyhoz, a Gomba-sziklához, az Iluska-forráshoz és a Sós-hegyi-kőfülkéhez is.