Emelt a jegybanki alapkamaton a Monetáris Tanács

A Monetáris Tanács az előző havi emeléshez hasonlóan a 3 százalékos szintet érdemben meghaladó mértékű inflációval és az áremelkedési várakozások erősödésének veszélyével indokolja a döntést. Ez üzenet a döntéshozóknak, hogy az MNB nem kívánja tolerálni az infláció céltól való eltérését és az országkockázat emelkedését - mondta sajtótájékoztatóján Simor András.

Ellentétes és egymást kiegyenlítő hatások figyelhetők meg az infláció és az ország kockázati megítélésében egyaránt, vagyis a helyzet az előző kamatdöntés óta összességében nem változott. Az adatok azt mutatják, hogy a következő két évben az áremelkedés mértéke az árstabilitásnak tekintett 3 százalékos cél felett lesz - mondta Simor András, az 5,75 százalékra növelt kamatot indokolva. Márpedig a törvény értelmében az MNB fő feladata az árstabilitás elősegítése, ezért most lépniük kellett - közölte.

Az MNB nem tolerál

Különösen az élelmiszerek áremelkedésének megjelenése a fogyasztóknál és a különadók áthárítása, valamint az olaj drágulása fejt ki inflációs nyomást az MNB érvelése szerint. De Simor András kritizálja az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kialkudott minimálbér-emelkedést és országos bérajánlást is, szerinte ezek magasabbak, mint amennyivel az MNB számolt. Döntésüket tehát üzenetnek tekintik az ár- és béremelkedésekről döntést hozóknak: az MNB nem kívánja tolerálni a céltól eltérő inflációt és az ország kockázatának emelkedését - mondta Simor András.

Simor András a magánnyugdíjpénztárak kapcsán azt mondta: sok országban van csak állami, másokban vegyes rendszer, de a több évtizedre vonatkozó döntésekbe a "rapid beavatkozás" nem célszerű. Fő kifogása az, hogy az átkerülő vagyon egy részét folyó kiadásokra költi a kormány, amivel még fenntarthatatlanabb lesz a nyugdíjrendszer - mondta a jegybank elnöke.

Az MNB elnöke megismételte, hogy nem tartja szükségesnek a törvény megváltoztatását, aminek következtében a jegybankelnöknek már nem lesz jelölési joga a Monetáris Tanács leendő tagjainak személyére. Ebből semmilyen haszon sem származik, legfeljebb növeli a kockázati megítélést, és így több pénzbe kerül az országnak - mondta. Szerinte az az egészséges, ha a kormányok tiszteletben tartják a jegybanki függetlenséget. Nem kommentálta az Európai Központi Bank elnökének múlt heti levelében foglaltakat, amely szerint Jean-Claude Trichet aggódik amiatt, hogy a magyar kormány által tervezett és már végrehajtott intézkedések sértik az MNB függetlenségét.

- Független Hírügynökség -