A Magyar Közgazdasági Társaság 57. vándorgyűlése

2019.09.06. 15:39

Slágertémák a szekcióülésen, fókuszban a munkaerőpiac

Az uniós munkanélküliségi rátát figyelembe véve hazánk tagja egy stabil csapatnak.

A Magyar Közgazdasági Társaság 57. vándorgyűlése a csütörtöki nyitónap után pénteken szekcióülésekkel folytatódott.

– A munkaerőpiac helyzete, a munkaerőhiány és -kereslet manapság mind hazai, mind pedig uniós szinten is slágertémák, így nem véletlenül esett a szervezők választása a gazdaság ezen szegmensére – kezdte köszöntőjében Becsey Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos főmunkatársa, volt európai uniós képviselő. A szekcióülés levezető elnökeként kiemelte: Magyarország az extenzív és az intenzív gazdasági növekedés szakaszhatárához érkezett, így továbblépés szempontjából fontos, hogyan tudunk reagálni az újabb kihívásokra. Ezután Sándorné Kriszt Éva előadásában a munkaerőpiac mérésének, elemzésének egységes módszertanáról beszélt, definiálta a foglalkoztatott és a munkanélküli fogalmát, majd kiemelte: a legfontosabb indikátorok közé a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátát sorolják a közgazdasági elemzők.

Fotó: Illusztráció

A Budapesti Gazdasági Egyetem intézetvezető egyetemi tanára rámutatott: az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátája 2016-ban 71,1 százalék volt, 2018-ra ez a mutató 73,1 százalékra növekedett, a 2020-as célkitűzés pedig a 75 százalék elérése. A munkanélküliségi ráta 2018-ban 6,8 százalék volt az EU-ban, hazánk a maga 3,7 százalékával jóval az átlag alatt helyezkedik el, a legnagyobb munkanélküliség pedig Görögországot (17,6 százalék) és Spanyolországot (14 százalék) sújtja, míg a legfrissebb adatok szerint a rangsor elején Csehország (1,9 százalék) és Németország (3,1 százalék) áll.

Van bennünk potenciál

– Tavaly hazánkban 4 millió 469 ezer foglalkoztatottat és 172 ezer munkanélkülit regisztráltak – fogalmazott Sándorné Kriszt Éva, aki a hazai munkaerőpiac tartalékairól is szólt. Eszerint az inaktívak, az alulfoglalkoztatottak és a munkanélküliek száma ugyan a 2012-es 792 ezerről 315 ezerre csökkent, míg így is van bennük tartalék és potenciál.

Dr. Ferkelt Balázs szerint Magyarország tagja annak a stabil csapatnak, ahol a munkanélküliség 4 százalék alatt van, s ez mindenképp optimizmusra ad okot. A Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi docense viszont problémásnak nevezte az olasz, a spanyol és a görög helyzetet, majd rámutatott: a fiatalok munkanélküliségi rátája egész Európában magas, itt a lehetséges kiváltó okok közé sorolhatjuk a korai iskolaelhagyók magas számát. – Ha a foglalkoztatási rátát vesszük alapul, akkor hazánk a középmezőnyben helyezkedik el – mondta dr. Ferkelt Balázs, majd kitért a Csehország és Szerbia közt nemrégiben megköttetett bilaterális szerződésről, mely megsokszorozhatja a Csehországba áramló szerb munkavállalók számát.

– Nemrégiben Németország beindított egy egészségügyi képzést Koszovóban azért, hogy az egészségügyben tapasztalható szakemberhiányt mérsékelhesse – említett próbálkozásokat a munkaerő-piaci problémák orvoslására az egyetemi docens. Szerinte a most atipikusnak számító részmunkaidős foglalkoztatás a nem túl távoli jövőben tipikussá válhat, a holland foglalkoztatottak 46 százaléka jelenleg már most részmunkaidőben dolgozik, Németországban pedig több mint 2 millió embernek van 2 munkája.

– Az Európai Unió munkaerő-piaci helyzete összességében sokkal jobb, mint a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság és a szuverén adósságválság kirobbanása előtt volt – zárta előadását dr. Ferkelt Balázs.

TG

Ezek is érdekelhetik