2020.04.14. 07:00
Közepes termésre még van remény
Dr. Apáti Ferenc szerint a tavalyi gyenge termés után most erős virágzás volt várható.
Forrás: MW-archív
Fotós: Sipeki Peter
A március 22-én, illetve a március 30-án érkező hideghullám következményeiről beszélt lapunknak dr. Apáti Ferenc. A FruitVeB alelnöke szerint az első hideghullámmal érkező fagyok inkább a kajszi- és az őszibarack-ültetvényekben okoztak kárt, míg a március 30-a utáni érkező éjszakai mínuszok már a többi gyümölcsfajta virágzására is hatással voltak.
– A kajszibarackban a legnagyobb a virágokat és a gyümölcskezdeményeket ért károsodás mértéke. Körzetenként nagyon eltérő a helyzet, de általában 80-90 százalékos virágkárról szólnak a jelentések. Kármértékben ezután következik az őszibarack, itt valamivel jobb a helyzet, mint kajsziban, de szintén jelentős számú virág veszett el. Ezeket követi a károsodás sorrendjében a cseresznye és a körte, melyek esetében szintén általában 50 százalék felett van a virág- és rügykárok mértéke. A „legjobb helyzetben” talán a dió, a meggy, a szilva és az alma van: ugyan itt is általában 10 és 50 százalék közöttiek a virágkárok, sőt egyes fajtáknál és egyes termesztőkörzetekben itt is jóval 50 százalék fölötti, de országos viszonylatban e fajoknál tűnik mérsékeltebbnek a károsodás. Általában igaz az, hogy minden gyümölcsfajon belül erősebben sérültek a korábban virágzó, illetve korai fajták.
– A várható termésre vonatkozóan jelenleg nem lehet prognózist adni, erre leghamarabb a virágzás után 4-6 héttel lehet vállalkozni a természetes tisztuló gyümölcshullás befejeződése után. Szerencsénk van annyiban, hogy a tavalyi gyenge termés után most általában erős virágzás volt várható, nagy a virágsűrűség a fákon, ami tompíthat a terméskiesés mértékén.
– Valószínűsíthető azonban, hogy rekordtermésre vagy olyan nagy termésre már nem lehet számítani, ami egyébként fagyok hiányában lehetett volna, de közepes termésre országos viszonylatban még van remény, kivéve a kajszit és az őszibarackot, ahol inkább gyenge terméssel számolunk – összegzett dr. Apáti Ferenc.
A búzát és a repcét kapta meg
Csépány Zoltán bár a megyeszékhelyen lakik, de a családi gazdasága Tiszateleken van. 69 esztendős édesapjával közösen egy 3600 fából álló, 5,5 hektár alapterületű almásültetvény tulajdonosa, de foglalkozik repcével és búzával is.
– Szerencsére a fagy az almafákban nem okozott komolyabb kárt, pedig ezen a részen mértünk mínusz 10 Celsius-fokot is. A repcénket és a búzánkat viszont megkapta az éjszakai és a hajnali hideg, ez a búzánál még orvosolhatónak tűnik, de a repce esetében biztosan számolnunk kell terméskieséssel, ezt már jeleztük is a falugazdászunknak.
– A fagy mellett a szántóföldi növénykultúráknak még a csapadékhiánnyal is meg kellett, kell küzdeniük, a repcének például két hét múlva már virítania kellene, a búzánk jelenleg a bokrosodás állapotában van, de azt tapasztalom, hogy egy kissé megtorpant az eddig folyamatos növekedése – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Csépány Zoltán, aki édesapjával viszi a tiszateleki családi gazdaságot.
– Édesapám azon kívül, hogy kijár a földekre, sehová sem megy, vigyázunk az egészségére – tette hozzá Csépány Zoltán.
TG