Hol okozott károkat a fagy Szabolcs-Szatmár-Beregben?

A változékonyság okozói a kontinens északi tájairól lefűződő hidegörvények voltak, ezek főként az időszak első napjaiban, valamint annak második felében szállítottak a megszokottnál jóval hűvösebb levegőt térségünk fölé. A hideg légtömeg gyakran megélénkülő, olykor viharos széllel érkezett, ez az elvétve okozott károk mellett a talajfelszín kiszáradásának felgyorsulása, illetve a gyümölcsfáinkat porzó méhek repülésének korlátozása révén is kedvezőtlenül hatott. Az utóbbi néhány évben kialakult tendenciának sajnos megfelelt az idei esztendő is: a gyümölcstermő kultúrák virágzási időszaka során rendre hideg, nappal szeles, éjjel gyakran fagyos idő uralkodott.

Néhány igazán tavaszias, enyhe nap a húsvéti ünnepeket megelőzően fordult elő 20 fokot meghaladó csúcshőmérsékletekkel, hozzávetőleg ekkortól lépett a csonthéjas állományok jó része, így a meggy, cseresznye, az őszibarack, a szilvafélék és számos bogyós gyümölcsfaj a teljes virágzás fenofázisába. Már az enyhe időszak előtt is előfordult keményebb, mínusz 3-mínusz 4 fokos fagy, mely ekkor zömmel a megye keleti felére, főként a Nyírségre korlátozódva okozhatott károkat. A dekád végi újabb lehűlést követően a megye szinte teljes egészén előfordult mínusz 2–mínusz 5 fokot elérő minimum, csupán a legnyugatibb tájak, valamint a kimondottan védett körzetek és a nagyvárosok területén maradt fagypont közelében a hőmérő higanyszála a leghidegebb időszakokban is.

Az áttelelő és a korai vetésű szántóföldi állományokat – jobb fagytűrésük miatt – kevésbé veszélyeztette fagykár, de ezek fejlődése idén szintén elmarad kissé a sokéves átlagtól. A hasznos hőösszeg gyarapodása meglehetősen vontatott, ezt jól mutatja az időszak 3-4°C-os negatív hőmérsékleti anomáliája. A harminc éves átlagtól jelenleg 30-35 foknap az idei tenyészidő elmaradása a melegigényes növények 10°C-os bázishőmérsékletére vonatkoztatva. A mindennapos fagyveszély hozzávetőleg április utolsó harmadának kezdetére szűnt meg, ezzel párhuzamosan érte el a vetőágy hőmérséklete a kukorica csírázása szempontjából kritikus 10°C-os küszöbértéket.

A csírázáshoz szükséges másik létfontosságú tényező, a nedvesség tekintetében nagy különbségek mutatkoztak április második dekádjában a megye keleti-északkeleti, valamint nyugati-délnyugati fele között. Az utóbbi tájakon a hónap eleji bő csapadék után a művelt talajréteg nedvességkészlete a szabadföldi vízkapacitás kétharmadáig-feléig csökkent az újabb dekádfordulóra. Huszadikáig jelentősebb csapadék csupán a megye északkeleti felében hullott, az ottani 15-20 milliméteres összegekkel szemben másutt jobbára csak 1-5 mm-t jegyezhettünk fel. A mélyebb talajrétegek összesített vízdeficitje a csapadékkal jobban ellátott vidékeken 10-30, a szárazabb területeken pedig 50-70 mm között alakul, az április végi, illetve májusi esők tehát minden bizonnyal e nyugati, délnyugati körzetekben ér majd valóban aranyat, amennyiben elérik térségünket.

Debreceni Egyetem – MÉK,
Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ