Húsba vágó a hazai sertéshelyzet

A jelenlegi mikro- és makrogazdasági körülmények (a takarmány- és energiaárak robbanásszerű növekedése, az aszály miatti alacsony terméskilátások) a gazdaság minden szegmensére kihatással vannak, nincs ez másképp a sertéságazat esetében sem.

Varga Balázst kértük meg arra, hogy értékelje a mostani helyzetet, hisz a Mada-Hús Kft. ügyvezetőjének sertéstartóként és húsfeldolgozóként is van rálátása a piacra.

Tart a korszerűsítés

– Sertéstartóként most csak egy, 1,4 milliárd forint összértékű pályázatba tudok kapaszkodni, ugyanis jelenleg is tart az ezerhatszáz kocás vásárosnaményi sertéstelepünk rekonstrukciója, ami a terveink szerint jövő év áprilisban befejeződik, azután már jóval korszerűbb körülmények között termelhetünk, egy reményeim szerint sokkal letisztultabb piacon. A következő félév viszont kihívásokkal telinek ígérkezik, hiszen a sertéstartás költségei folyamatosan emelkednek, elsősorban a takarmány-alapanyagok folyamatos drágulásának következtében, ami az aszály miatt a jövőben sem fog megállni. 

– A kukorica terméskilátása aggasztó, a kalászos termésátlagok is messze elmaradnak a megszokottól. Ami reményre adhat okot, hogy Magyarországon legalább lesz elég takarmány-alapanyag, ami a nagy sertéstermelő országok közül Spanyolországról és Hollandiáról például már nem mondható el. Náluk a takarmány beszerzése jelenleg is gondot okoz, ami az év második felében csak fokozódni fog. Ennek következtében tovább csökkenhet majd ezen országok sertésállománya, de addig még külföldről dömping áron érkezhet be a sertéshús hazánkba, ami megakadályozza azt, hogy a termelők a növekvő tartási költségeket beépítsék a hízóárakba – mondta lapunknak a cégvezető, aki szerint a bajt tovább tetézi, hogy az energiaárak is folyamatosan emelkednek.

Varga Balázstól megtudtuk azt is, hogy a cég tulajdonában van egy Nagykállóban működő sertéscsontozó üzem és egy logisztikai központ is. A Mada-Hús Kft. központja és vágóhídja pedig Nyírmadán található, ahol 60 ezer darab sertést vágnak le évente.

Varga Balázs szerint a húsipari oldalon a hízó alapanyagárak robbanásszerű növekedése és az import sertéshús árleszorító hatásai a leginkább befolyásoló tényezők.

Megdőlhet a trend

– A hízóárak emelkedése a sertéstartók életben maradásához elengedhetetlen, ám a vágóhidak ezt az emelkedést nem tudják lekövetni. Tavasszal, az első jelentősebb árnövekedéskor ugyanis a fogyasztás hirtelen megtorpant. Ehhez az is hozzájárult, hogy a nagy kereskedelmi láncok nem akciózták le a sertéshúsokat, ami szintén tovább csökkentette a sertéshúseladást. Nehezítette a helyzetet, hogy az árstoppos comb így már a többi húsrészhez képest olcsóbb lett, ami a vásárlásokat a comb javára tolta el. Ennek következtében a csökkenő kereslet kismértékben, időszakosan leszorította az élősertés árát. Júniusban aztán újabb áremelési hullám kezdődött és lassan megdőlni látszik az az évtizedes trend, miszerint a magyar élősertés- és húsárakat a német piac határozza meg, hiszen a tavasszal belföldön olcsóbb volt a sertés, mint Németországban, míg a júniusi emelkedés hazánkban meghaladta a nyugat-európai szintet. Ezzel június végére megint fellélegezhetett a sertéstartó szektor, de csak időszakosan, mert bár az árak pillanatnyilag elfogadhatóak, de a fogyasztás megint akadozni látszik, és ismét beáramlik külföldről az esetenként 100-150 forinttal olcsóbb csont nélküli sertéshús – értékelt Varga Balázs, a Mada-Hús Kft. ügyvezetője.