Rányomta a bélyegét az aszály az aratásra

Megyénkben is befejeződött az aratás, az idei tapasztalatokról kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnökét.

Rácz Imre értékelését az őszi árpával kezdte. Elmondta, hogy a kultúrnövényt jó vízgazdálkodású területeken vetették el a gazdák, azonban az őszi és tavaszi csapadékhiányos, hűvös időben számos vetés gyengén, hiányosan kelt, illetve fejlődött. Az április végi és májusi csapadék jót tett ugyan a szárnövekedésnek, illetve a szemtermés növekedésének, de összességében így is elmaradt a korábbi évektől. Őszi árpából az idén 1.453 hektárról takarítottak be a gazdák, ez mintegy 10 százalékkal több a tavalyinál. Az utolsó termésbecslés szerint az előző évitől (5,75 tonna/hektár) gyengébb, megyei átlagban 4,9 tonnát vártak a gazdák hektáronként. Az őszi árpa aratása július első dekádjára ért véget: a realizált átlaghozam végül csak 3,9 tonna/hektár lett, ami egy tonnával maradt el a becsülttől, míg a felvásárlási ár 110-120 ezer forint/tonna körül alakult.Rácz Imre tájékoztatása szerint őszi búzából az idén 22.844 hektár területen arattak a gazdák, ez közel 4 ezer hektárral több, mint tavaly, a megyei gazdálkodók átlag 4,5 tonna/hektár termést vártak. Sok helyen kényszerérésben volt az állomány, elszáradt a szár, hirtelen megszőkültek a kalászok, ami aszott szemeket és alacsonyabb sikért eredményezett. A hozamok 2 és 6,5 tonna/hektár között mozogtak, a megyei átlag végül 4,1 tonna/hektár lett, ez a várttól közel fél tonnával maradt el. A felvásárlási árak az aratás végére elérték a 125-135 ezer forint/tonnát.

A tavalyi esztendőhöz képest mintegy száz hektárral többet, 3.120 hektáron vetettek rozsból a gazdák. Betakarítása július első hetében kezdődött el, és a hónap végére már be is fejeződött. Az első héten realizált hozam 2,1 tonna/hektár volt, majd ez a betakarítás utolsó harmadában visszaesett 2 tonna/hektárra, ami a tavalyi hozamnak csupán alig több mint a kétharmada. A felvásárlási árak 100-110 ezer forint/tonna környékén alakultak.

Megyénk legfontosabb abraktakarmányáról, a tritikáléról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, Rácz Imre elmondta, a gazdák nagyon kedvezőtlen körülmények között vetették el, a vetésterület szinte azonos a volt a tavalyival, mégpedig 7.410 hektár. A májusi időjárás érdemben nem kedvezett a növénynek, a megyei átlaghozam 3,3 tonna/hektár körül alakult, ami a tavalyi szint csupán nyolcvan százaléka, a felvásárlási árak viszont elérték a 115 ezer forint/tonnát.

A megyei elnök általánosságban úgy vélekedett, a szárazság mellett bizonyos agrotechnikai problémák is jelentkeztek is a kalászosoknál. Előfordult, hogy a magas árak miatt a gazdák kevesebb trágyát szórtak ki, így helyenként nitrogénhiány lépett fel, valamint a sokszor túlzó lombtrágya-mennyiség is eredményezhette az aszályhoz hasonló tünetek kialakulását amellett, hogy nagyon kevés csapadék hullott a térségünkben, így a kijuttatott trágyamennyiség és a növényvédő-szerek sem mindig hasznosultak megfelelően.

Az őszi káposztarepce idei termőterülete jelentősen, mintegy 450 hektárral csökkent, mégpedig 3.829 hektárra, a növény végül egy 2,9 tonna/hektáros átlaghozammal zárt, ami nem sokkal marad el a tavalyitól, itt a felvásárlási árak 260-270 ezer forint/tonna között alakultak.

Rácz Imre a tavaszi kalászosokról (árpa, zab és magborsó) elmondta, hogy ezek összességében nem képviselnek megyénkben jelentősebb volument. A tavaszi száraz, hűvös időjárás miatt vontatottabb volt a kelésük, ritkásabbak lettek az állományok, amiket szintén jelentősen sújtott az aszály.

A tavaszi árpa vetésterülete ebben az évben sem emelkedett háromszáz hektár fölé, az átlaghozam 3,3 tonna/hektár volt. A zab termőterülete a tavalyi felfutáshoz képest, mintegy 25 százalékkal visszaesett (1.275 hektárra) annak ellenére, hogy egyre nagyobb teret hódít az étkezési célú felhasználás, ami jó értékesítési lehetőségnek látszik. Az átlaghozam 2,7 tonna körül alakult hektáronként. A magborsóból 142 hektáron vetettek a megyei gazdák, akik átlagosan 1,4 tonna/hektáros átlaghozamot értek el. 

TG